Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)
4. szám - dr. Sabathiel Richárd: A tiszafüredi vasbeton csatornahíd statikai számítása
453 A tartó középkeresztmetszetében a felső nyomott vas 40 20 mm+40 10 mm= 12-6+3-1 = 15-7 cm 2; az alsó húzott vas 12 0 20 mm + 4 0 10 mm = 37-6 + 3-l = 40-7 cm 2. A keresztmetszet oldalaiban egyenletes távolságokban alkalmazott 24 0 8 mm vasak keresztmetszetét egyszerűsítés kedvéért elhagytuk és ehelyett a fent jelölt 010 mm-es vasakat, melyek noha 10 cm-rel közelebb esnek a szilárdsági tengelyhez, a szélső szálak helyein vettük számításba. így az inercianyomaték nem változik meg. A vasbetétek betonegyenértékű területei tehát fenn /'=15x15-7 = 235 cm 2; lenn /=15x40-7 = 610 cm 2. A teljes ideális keresztmetszet : ^=9840+235+610=10.685 cm 2. Az összes részterületeket az erőpolygonban vízszintesen felraktuk és С = - ^ = erőháromszögmagassággal (a szélső erővonalak 45°-osak) megszerkesztettük a kötélpolygont. A kötclpolygon és szélső oldalai által bezárt terület az ábrán jelölt átalakítással 60 X 122 = 3660 cm 2. 2 A szélső oldalak metszéspontja megadja a homogén keresztmetszet súlypontját. A szerkesztés szerint az alsó száltól 75 cm távol. A homogén keresztmetszet inercianyomatéka : Ig—FfXF^ 10.685 x 3660 = 39,000.000 cm 4. Az alsó húzott szálra számítandó keresztmetszeti modulus : K l = 39,000.000 : 75 = 520.000 cm 3. A homogén tartóban tehát a középen keletkező betonhúzás : (o)=M : #, = 56.400x100 : 520.000 = 70-3 kg/cm 2. A vizet tartó edények igénybevételeinek leglényegesebb feltétele az, hogy a beton húzó feszültsége 12 kg/cm 2-on alul maradjon — vízzel érintkező helyein, de főként a fenéken. Ez indokolta a szelvény széles talpú kiképzését, ami egyben a jó beton készítését is elősegíti. Emellett még meg kell állapítanunk az igénybevételeket a szabályzat által megkívánt ama feltevésben is, hogy a beton húzószilárdságát nem vesszük figyelembe. Evégből a 2. ábrán C" = 4000 cm 2 erőháromszögmagassággal megszerkesztettünk egy másik kötélpolygont, amelynél a nyomott elemek /', 1,2... kötélpolygonját felülről kezdtük meg függélyes kezdő oldallal és az alsó húzott vas / elemét az erőháromszögben /' elé helyezve a kezdő függélyes kötélpolygonoldalt az / erő vonalával metszésbe hoztuk és onnan az erőháromszögben /-et megelőző erővonallal párhuzamos kötélpolygonoldalt húztunk. Ennek az oldalnak metszéspontja a nyomott elemek kötélpolygonjával S' adja meg a keresztmetszet neutrális tengelyét — a betonfeszültségek elmellőzésével. Az inercianyomatékot a kötépolygon által bezárt kétszeres terület és az erőháromszögmagasságnak szorzata adja meg. /=(19x 124+15x38) 4000=11,720.000 cm 4.
