Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Serf Egyed: A tiszafüredi szivattyútelep vasbeton csatornahídjának építése

436 A nyomómedence. A medence felülnézetét a 2. számú ábrán láthatjuk. Fúrt cölöpökre alapozott és a szivattyúház nyomóoldalától kiinduló, a csatornahíd felé összetartó 4 drb íves vasbetonfal közé van feszítve a medence alaplemeze. A nyomócsövek 91-00 m A. f. tengelymagasságban torkolnak a medencébe, ennek megfelelően az alaplemez a szivattyúháznál 89-70 m A. f. és innen egyenletesen emelkedik 91-95 m A. f. magasra. Ezt a magasságot az íves vasbetonfalak végénél éri el, ahonnan a medence csökkenő szelvényű, konzolos vályúalakú (lásd a 3. sz. ábrát). A vályú végső keresztmetszete egyezik a csatornahíd keresztmetszetével. Ennél a keresztmetszetnél kapcsolódik dilatációs szerkezet alkalmazásával a csatornahíd a nyomómedencéhez. 2. ábra. mégis külön épül meg, hogy a két építmény egymástól függetlenül süllyedhessen. Ez különösen a nyomómedence változó terhelése miatt lényeges, amelyben szivattyúzási üzem alatt nagytömegű víz foglal helyet, üzemszünetkor pedig üres. A nyomócsöveket rugalmas, vörösréz tömítőgyűrűk kötik be a két építmény szomszédos falaiban hagyott nyílásokba. A rugalmas tömítőgyűrűk úgy vannak szerkesztve, hogy a két építmény különböző süllyedéséből várható elmozdulásokat felvenni képesek. A nyomómedence munkálatainak végrehajtására csak 1939. év tavaszán fog sor kerülni. A medence a szivattyúház mellett, de Metszetek a nyomómeúence konzolos vályújáról 3. ábra. Az íves falak a három nyomócsőnek megfelelően a medencét három rekeszre osztják úgy, hogy bármely nyomócső által szállított víznek meg van a külön vezetése.