Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)
4. szám - Luigi Miliani: Az egységes folyószabályozás alapelvei
414 a töltését annak ellenére, hogy egész kivételes hevességű árvizek folytak le medrében. Ezen a helyen rá kell mutatnom arra, hogy a folyók árvizeinek tetőzésük idején működő árapasztók útján tározómedencékbe való beeresztése azidőben már majdnem egy évszázad óta tanulmányoztatott, de nem bizonyult gyakorlatba átültethetőnek, sőt egyenesen hatástalannak látszott az árvízvédelem tekintetében. Nem tartom helyénvalónak most itt rámutatni azokra a gondolatmenetekre, amelyeknek alapján az árvízcsökkentő tározómedencék létesítésének gondolatát száműzték és amelyekkel szemben állott az este-i medencénél szerzett tapasztalatom. Ez a tapasztalat azonban reményt nyújtott nekem arra, hogy alkalmam lesz majd ezt a tapasztalatot más helyen nagyobb arányokban értékesíteni, reményt nyújtott arra, hogy e tapasztalattal újból bebizonyíthatom, hogy egy árapasztó medence csillapító hatásának segítségével önműködő vízszintszabályozó szifonok alkalmazásával elérhető lesz az árvízszintet a medence alatti folyószakaszon kedvező méitékben lesüllyeszteni. Ami a probléma elméleti oldalát illeti, erre nézve már tisztában voltam azzal, hogy a kérdést a múltban valószínűleg nem helyesen állították fel, minthogy azonban egyelőre minden vitát kerülni akartam, az alkalomra vártam, hogy a kérdést a maga teljes egészében újból megfigyelés tárgyává tehessem. Erre sajnos — az alkalom nem soká késett, az északolaszországi folyók 1926. május havi nagy árvizeinek bekövetkezte folytán. Ekkor, tagja lévén annak a miniszteri bizottságnak, melynek feladata volt a szenvedett árvízkárok és töltésszakadások megismétlődhetésének megakadályozására javaslatokat tenni, felhívtam a kartársak figyelmét arra, hogy mennyire nem célszerű, sőt veszélyes dolog az árvizek ellen való védelmet a töltések folytonos emelésében keresni. Egyúttal a feladatot a következőképen szövegeztem meg : 1. a fenéken görgetett és a vízben úszó hordalék mennyiségét a minimumra kell csökkenteni, hogy ezáltal megakadályozzuk a mederfenék feltöltődését ; 2. ahol rendelkezésre áll vagy pedig mesterségesen létesíthető alkalmas tároló medence, ott azt fel kell használni az árvizek tetőzése alkalmával érkező nagy vizek egy részének tározására, hogy ezáltal a vízszintet a folyómederben kellőképen leszállíthassuk. Ezáltal újból szőnyegre hoztam a tehermentesítő medencék kérdését és -—• bár a kiváló hidraulikusok által egyszer kimondott cserépszavazás miatt nem akartak erre a tárgyra visszatérni — kértem a problémának a javaslatomban előadott szempontokból való megvizsgálását. Az elméleti vizsgálatok nekem adtak igazat. Nem sokkal később a nagy múltú Magistrate Alle Acque élére kerülvén, mint ezen intézmény elnökének, módomban állott 1927-ben a Montebello-Yicentino mellett az Agno-Guátoires mentén (2. ábra) egy ilyen tehermentesítő medencét létesíteni és az ott szerzett tapasztalatok segítségével ellentmondást nem tűrő módon bebizonyíthattam, hogy a tehermentesítő medencék önműködő vízszintszabályozó szifonok körültekintő módon való alkalmazásával együttesen alkalmasak valamely folyó végleges és megnyugtató módon való szabályozására. Ma, miután a tehermentesítő medence legalább tizenhétszer működésben volt, megmentvén a helyzetet egészen különleges hevességű árvizek levonulása esetén is, mely alkalmakkor egyetlen esetben sem került sor töltésszakadásra,