Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - A M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal 1937. évi jelentése

29 1,300 birtokost, illetőleg birtoktársat érint. Ebből 11 nagybirtokos 70 holddal, 1289 kisbirtokos pedig 180 holddal szerepel. A csatorna vonalvezetésénél, amennyire azt a műszaki szempontok megengedték, gondos figyelemmel voltunk a birtokviszonyokra és lehetőség szerint egyrészt kerültük a birtoktesteknek a csatornával való kettémetszését, másrészt a csatornát lehetőleg a nagyobb kiterjedésű birtoktestek szélén vezetve arra törekedtünk, hogy a kisbirtokosokat mentesítsük a nagyobbmértékű kisajátítástól. Az eddigiekből következtethetőleg bármennyire biztató is a helyzet a tekintetben, hogy a művekhez szükséges területek a jövőben is nehézség nélkül lesznek megszerezhetők, megfontolandó, hogy nem volna-e célravezetőbb és igazságosabb, ha a kisajátítást — legalább is azokon a vidékeken, ahol a kataszteri birtokviszonyok miatt a tagosításra az öntözőgazdaságok berendezése szempontjából amúgy is szükség van — a tagosítással kapcsolatosan elvégezni. Ez esetben az egész vidék egyenletesen elosztva közösen viselné a kisajátítás terhét és nemcsak azok az egyes gazdák, akiknek a földjét a tervezett csatorna éppen átmetszi vagy elmetszi. VII. Az öntözési alap bevételei és kiadásai. Az öntözési alap költségvetési rovatok és tételek szerinti részletes elszámolását és előirányzatát a földmívelésügyi tárca rendes költségvetése és zárszámadása tartalmazza. Évi jelentésünkben csak a naptári év végéig teljesített munkákkal kapcsolatosan felmerült kiadásokról számolunk be. Az 1937. évi XX. t.-c.-kel biztosított 80 millió pengőből az 1937/38. számadási év végéig a tervezett munkálatok költségeire összesen 10 millió pengő hitel bocsáttatott az alap rendelkezésére. Ebből az összegből azonban a fentiekben már részletesen kifejtett okok miatt 1937. év végéig kereken csak 1,712.000 pengőt tudtunk felhasználni. Az első 5 milliós hitelösszegnek az 1936/37. évi költségvetés keretén belül 1936. évi július hó folyamán történt rendelkezésre bocsátása — tehát az építési munkák megkezdése — óta eltelt 18 hónap alatt mindössze 1,711.719 P 96 fillér kiadás merült fel. A felmerült kiadások az alábbi VI. sz. kimutatásban feltüntetett főbb tételek között oszlanak meg. A személyi illetményekre fordított összeg kereken 122,000 P az összkiadás 7-2%-át teszi ki. Ha ehhez hozzáadjuk a hivatalhoz kirendelt, kinevezett tisztviselők 63,269 P-őt kitevő személyi járandóságát — mely egyelőre nem terheli az öntözési alapot — akkor a személyi illetményekre 185,269 P vagyis az összkiadás 10-8 %-a esik. A dologi kiadások összege a beruházásokra fordított összeghez viszonyítva aránylag azért olyan magas, mert a hivatal felállításával és felszerelésével kapcsolatos költségek — amelyek az egész 80 milliós beruházás terhére írandók — már a munka elején jelentkeztek. A következő évi mérlegek ilyen szempontból mindig kedvezőbb és kedvezőbb képeket fognak mutatni.