Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

3. szám - Taxner Béla: A Dunavölgy pestvármegyei részének vízrendezése

304 a tiszai társulatoknál 495— P, ill. 10-00 P a dunai társulatoknál 586— „ „ 10-80 ,, a legalacsonyabb érték 250— „ „ 5-80 „ a Dunavölgyi Társulatnál 165— „ „ 3-62,, Ezekből az adatokból mindenesetre kiviláglik az, hogy a Társulat árterének talaja általában csekély értékű, gyenge mipőségű. Ez a tény bizonyos fokig megmagyarázza azt is, hogy miért érzik ezek a területek súlyosnak a mai kirovás terheit, amelyek pedig más társulatokéhoz képest nem magasak. Tájékozásul hasonlítsuk össze most még az országos adatokból azt, hogy mennyi a vízrendezésbe befektetett tőke átlaga 1-00 P kat.tiszta jövedelem után, illetve, hogy mennyi volt az 1935. évi átlagos kirovás 1 kat. holdra : a tiszai társulatoknál 9-45 P, ill. 2-07 P a dunai társulatoknál 7-05 „ „ 193,, a legnagyobb (Nádor-csatorna) 11-50 , „ 4-00,, a Dunavölgyi Társulatnál 20-50 „ „ 2-50,, Ezek az adatok arra mutatnak, hogy a Társulat területén a talaj csekély értéke miatt kevés a tiszta jövedelem és így aránylag magas a reá eső befektetés összege. Továbbá azt, hogy a kivetés országos viszonylatban nem túlzott. De meg kell jegyeznünk, hogy ezzel a kivetéssel jóformán csak a fenntartás és igazgatás költségei vannak fedezve és, hogy esetünkben nincs összefüggés a két adat között, mert a Társulatnak a befektetés költségeit egyelőre nem kell törlesztenie. Kiegészítésül az 1937. évi társulati költségvetést mutatom még be, minden megjegyzés és részletezés nélkül. E szerint az igazgatás kereken 114.000 pengő, a fenntartás pedig ugyancsak kereken 174.000 pengő. A Társulat az árterületét elsőízben a lecsapolási munkálatok megkezdése előtt, 1918. október havában osztályozta. Az osztályozó ötös bizottság tudatában volt annak, hogy a lecsapolás után a szikes területek átalakítása lesz a legnehezebb. Ezért a vakszikeket és a szikes legelőket külön két osztályba sorozta. Az egész ártérből a szik 23%, egyéb talaj 77% volt. 3 osztály volt tehát : 1. vakszík, 2. szikes terület, 3. minden egyéb terület. Ezek osztályozása mellett a kivetési kulcs évenként a következő volt : 1922. 1923. 1924. 1925. 1926. 1927. 1928. 1929. 1930. 1931. 1932. 1933. évben becsholdanként 33% és 34. évben nem volt kivetés. 80 P 80 „ 07 „ 04 „ 08 „ 88 „ 68 „ 64 „ 60 „ 28 „ 52 „ 1930-tól kezdve a kivetési kulcs az előzőnek kétszeresére "emelkedett, mert az 1925. évi IV. t.-c. 4. §-a értelmében az 1925-től kezdődőleg 5 éven át részletekben