Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

2. szám - dr. Einwachter József: Gyakorlati példák a sodor hidraulikájából

173 a meder vonalának, a sodornak inflexiós pontján van. Kis vagy medretbetöltő középvíz esetében a víz lefolyásának az előbbeni módja magától értetődő és természetes jelenség. A kísérletek azonban azt mutatták, hogy a sodornak az előbb leírt útját az árvíz is megtartja. Ha a 3 mozgatható nyílás közül ugyanis pl. a bal szélsőt lezárták, a gát fölötti vízszín kismintaméretbe átszámítva kb. 8 cm-rel volt alacsonyabb, mint akkor, amikor a középső vagy a jobbszélső nyílás volt lezárva. Ez a tény azt mutatja, hogy az előbbi esetben a víz lefolyására nagyobb szelvény maradt, tehát a víz kisebb duzzasztással folyhatott le. A hordaléklerakódás (hengerképződés) által továbbá nemcsak a meder szelvénye lesz kisebb a balszélső nyílásban, hanem a vízszálak iránya is megváltozik, amennyiben azok a gát tengelyével nem párhuzamos, hanem ahhoz mérten ferde irányban haladnak. A pillérek hosszanti oldala mentén keletkező örvények képződését a víznek eme ferdeirányú lefolyása csak fokozza, ami újabb szelvényszűkülést idéz elő. Bár a jelenlegi állapot mindezideig károsabb következményekkel nem járt, mégis érdekelhet bennünket olyan megoldás, amely a fenti hibákat, a hengerképződést és ennek következményét, a hordaléklerakódást kiküszöböli. (. példa. A Mississippi deltájának két hajózható főága van (7. ábra). Ezek közül a keleti irányba eső keskenyebb, de mélyebb vizű, a nyugati ág viszont sekélyebb, de annál szélesebb. Minthogy a mexikói öböl széljárása kelet-délkeleti irányú, ezért a Mississippinek a keleti irányba való kitorkolása könnyen elzátonyosodik, s így a hajók csak éles kanyarulatban juthatnak a folyó keleti ágába. A NewOrleans-i U. S. D. katonai kirendeltség többféle kísérletet tett arra, hogy a vízfolyást megváltoztassa, és a nagyobb víztömeget a nyugati ágba terelje. Ezeket a kísér7. ábra. A Mississippi deltájának két hajózható főága.