Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

2. szám - dr. Einwachter József: Gyakorlati példák a sodor hidraulikájából

170 körülmények között is rendszerint csak 150 m

3 folyik le, jóllehet a folyónak ennél jóval nagyobb a vízhozama. A karlsruhei laboratóriumban végzett kísérletek a baj okára itt is rögtön rávilágítottak. Kitűnt ugyanis, hogy amikor a duzzasztógát nyílásai zárva vannak, akkor a 250 m

3/mp víztömeg a felvízcsatornában azért folyik le, mert a meder baloldalán tekintélyes nagyságú henger képződik. Ha a folyóban 900 m

3 víz érekzik, a gátak nyitva vannak, a baloldali nagy henger nem keletkezik, s a megengedett duzzasztási magasságnál is csak 150 m

3 víz folyik le a csator4. ábra. A Mittlere Isar A- G. unterföhringi vízfője a felvízcsatorna alatt létesített hordaléklevezető öblítő csatornákkal. nán Hogy miért, azt a felvett áramlási képek élénken mutatják. Ezesetben ugyanis a duzzasztón lefolyó erőssodrú vízfolyás következtében a fel vízcsatornában a mindkét oldalt képződő hengerek a szabad mederszelvényt 1/

3-ára szűkítik össze, s így (a folyóbeli) nagyobb víztömeg ellenére is a felvízcsatornába csupán 150 m

3 jut. A vízhenger kiküszöbölésére 3 terelőfal építésével próbálkoztak. Minthogy azonban ezek a felvízcsatornából a mederbe ki nem nyúlhattak, mert ezáltal az érkező hordalékot beleterelték volna, ezért hatásuk nem is volt, sőt a terelőfalak mentén keletkező kisebb oldalörvények a víz zavartalan lefolyását méginkább akadályozták. A legnagyobb 1600 m

3 árvíznél ugyan sikerült 250 m

3-t elvezetni a felvízcsatornában, de ez is olyan oldalörvényekkel járt, amelyek a partokat, ha csak