Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

2. szám - dr. Ballenegger Róbert: A talajnedvesség változásának menete mésztartalmú agyagos talajban

163 elérte a helyszíni víztartóképesség értékét és ettől az időtől kezdve állandóan ezen az értéken is maradt lényegtelen ingadozásokkal november elejéig, amikor nedvességtartalma a helyszíni víztartóképesség értéke fölé emelkedett, ekkor a feltalaj csepegő vizet tartalmazott. A gyep feltalajának nedvességtartalma még november elején sem érte el a helyszíni víztartóképesség értékét. Ha a mélyebb rétegek nedvességtartalmát vizsgáljuk, itt is érdekes különbséget látunk a két terület közt. Míg a feltört területen a vizsgálati időszak legnagyobb részében a mélység felé csökkenő talajnedvesség értékeket kapunk, addig a gyepes területen ennek ellenkezőjét látjuk, itt a mélyebb rétegek nedvességtartalma a vegetációs időszak alatt általában nagyobb, mint a feltalajé. ti. ábra. Csupasz terület nedvességtartalma. Egyébként mind a csupasz területen, mind a gyeppel borított földben az altalaj egész nyáron át veszített vizet, de a vízveszteség a gyepes területen nagyobb mértékű volt, mint a csupasz földben. A csupasz területet a felső gyümölcsössel hasonlítva össze, azt látjuk, hogy a csupasz terület feltalaja állandóan nedvesebb volt, mint a gyümölcsösé és amíg a gyümölcsös feltalajának nedvességtartalma ősz elejéig állandóan esett (17%—13-7% =3-3%), addig a csupasz terület feltalajának nedvességtartalma ez idő alatt állandó maradt (átlag 20%). Az a réteg, amelyben a gyümölcsfák gyökerének a zöme van (30 -90 cm), nyár elején 17% vizet tartalmazott, a nedvesség ősz elejére 12-7 %-ra esett (17— 12-7 =4-3%); a csupasz területen a 30—90 cm mély talajréteg nyár elején 19-6%, ősz elején, amikor a nedvességtartalom ismét emelkedni kezdett 17-8% vizet tartalmazott, vagyis a nyári veszteség 19-6—17-7 = 1-9% volt. A csupasz terület altalaja is veszített tehát vizet, de itt a vízveszteség kisebb, mint a gyümölcsösben. * A bemutatott adatokból az az egyébként közismert igazság vonható le, hogy a talajnedvesség rendszeres mérése hasznos kiegészítése a csapadékméréseknek. A növényzetre a csapadék bizonyos mértékig közvetlenül is hat, hatása azonban főképen a talajon keresztül érvényesül, a talajon keresztül való érvényesülés pedig a talajnak természetadta sajátságain kívül függ a talajnak olyan tulajdonságaitól is, 11*