Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - Szakirodalom

135 A Bayerisches Landesamt für Wasserversorgung legfontosabb feladata, — Holle dr., az intézet elnökének leírása szerint, —a vízbeszerzés biztosítása. Alapos tanulmányaikkal, melyek a forrásokra, talaj- és mélyvizekre terjednek ki, Bajorország geológiai víz-statisztikájának alapját vetik meg. A vízkészlet ismeretében a növekedő vízigények kielégíthetők és a vízhiányban szenvedő vidékek részére is biztosítani tudják a szükséges mennyiséget. Alapos előkészítő munka után tervezik meg a községek és járások új vízműveit, vagy vizsgálják felül a magánmérnökök által készített terveket. Számbaveszik azt is, hogy egyes vízművek építése alkalmával nem lehet-e több közületet, esetleg ezeknek egész csoportját vízzel ellátni. Mind az üzemi berendezések (szivattyútelepek), mind az elosztóhálózatok létesítésénél a legjobb, de amellett a leggazdaságosabb megoldásra törekszenek. Természetesen részt vesz az intézet a vízművek építésével járó pénzügyi és jogi feladatok megoldásában is és a községek megbízásából az egész építkezést lebonyolítja. Meglévő vízműveknek tanácsokat ad az üzemvitelre és a fenntartásra vonatkozólag. Kiterjed a működése szabályrendeletek, bérszabályzatok stb. alkotására, egyszóval minden, az ügyvitelt jóvá és könnyűvé tevő munkálkodásra. Statisztikát vezet a vízzel ellátott és el nem látott községekről s ezzel előmozdítja az egész országra vonatkozó — a vízgazdálkodáson alapuló — vízellátási terv készítésének lehetőségét. A hivatalban 60 éves fennállása alatt 19,726 előzetes terv és szakértői vélemény, továbbá 4148 építési terv készült. Az intézmény közreműködésével létesült építmények értéke 198 millió márka. Jelenleg évenkínt átlag 6 millió márka értékű építkezést folytatnak. A hivatal tiszti létszáma 5 mérnök, 2 gépészmérnök, 1 geológus, 28 műszaki és 11 egyéb tisztviselő, továbbá 42 napidíjas, akik túlnyomórészt építési ellenőrök. Átlag 102 vállalkozót foglalkoztatnak. A hivatal az 1937. év végéig 3412 helység 2-34 millió lakosát (az ország összlakosságának 30-5%-át) látta el vízvezeték] vízzel és további 0-8 millió (10-4%) lakos vízellátására szolgáló tervet vizsgált felül összesen 1042 helységben. Németországban ma a helyi érdekeket szolgáló politika helyett mindenütt — tehát a vízellátás terén is — az egész nép szükségleteit kielégítő politika lépett. A vízellátást az áramszolgáltatáshoz hasonlóan országosan kívánják megoldani. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a központi vízellátás — házicsatlakozásokkal és tüzicsapokkal — tartósan kielégítő. A részletmegoldások, melyek csak a lakosság egy hányadát szolgálják és a tűzvédelemre nem terjednek ki, eltekintve attól, hogy a túlzott takarékosság miatt kis értékűek és karbantartásuk sem megfelelő, a legnagyobb akadályai a később mégis szükségessé váló végleges vízmű létesítésének. Bajorország 8000 politikai községében (43,000 helység) 7-7 millió lélek lakik. A népesség 36-1%-a városi lakosság. A városok mindegyikének van vízvezetéke. Ezenkívül a lakosság további 26-1 %-a élvezi a falvakban a központi vízellátás áldásait. Az összlakosság 61-2%-a tehát teljesen el van látva központi vízművekkel. További 7-6% olyan községekben lakik, melyek egyes — nem központi — kis vízművekből teljesen el vannak látva, 18-4% él olyan közületekben, hol a vízellátás részleges. Ezek szerint a lakosságnak mindössze csak 12-8%-a nélkülözi a vezetett vizet. A vízművek létesítése leggyakrabban pénzügyi nehézségekbe ütközik. De ezeket Bajorországban mindig sikerül leküzdeni, főleg a birodalom munkateremtő tevékenységével, másrészt pedig a bajor kormány hozzájárulásával. Nagy támogatást kapnak a községek a bajor biztosítási kamarától, amely értékelve, hogy a vízellátás következtében a tűzveszély csökken, olcsó kölcsönöket nyújt. De ezeken kívül a Bayerische Landeskulturrentenanstalt is kedvező kölcsönöket ad részben saját tőkéiből, részben pedig a birodalom — Deutsche Rentenbankkreditanstalt — kölcsöneit közvet íti. A vízművek létesíté se azelőtt főleg helységenkint történt . Hitler közösségi gondolata és a leegyszerűsített közigazgatás, — a községekben egyedül a polgármester határoz ilyen kérdésekbenf !) — mindinkább lehetővé teszi a csoportos vízmüvek létesítését. A helységek egész csoportját ellátó vízművek építése főleg ott előnyös, ahol nehéz a vízbeszerzés, kevés vagy rossz a víz, avagy a szállítandó vizet kezelni kell, a községek közel fekszenek egymáshoz és számítani lehet az összekötő utak mentén a további településsel, a térszín nem alkalmas mcdenceépítésre vagy végül bővizű források találhatók, melyekből több község igénye kielégíthető. Csoportos vízműveket főleg a Jura-vidéken (46 mű 826 helység 78,700 lakosát látja el 1500 km hosszú csőhálózaton át ; további 6 csoportos vízművet most terveznek, ezek 353 helység 15,700 lakosát fogják ellátni mintegy 500 km hosszú hálózaton át) és a Pfalzban, de másutt is építenek.