Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - Szakirodalom

SZAKIRODALOM. Rovatvezető : DR. LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR. Dr. Réthly Antal és Bacsó Nándor: Időjárás-Éghajlat és Magyarország éghajlata. A Magyar Meteorológiai Társaság kiadványa, 3. kötet, Budapest, 1938. 404 oldal, 150 ábra és számos táblázat. Egy nemrégen megjelent alapozási kézikönyvnek ezt a címet adta szerzője : A mérnök harca a földdel és a vízzel. Tágabb értelemben ez lehetne a vizimérnök munkásságának tömör jellemzése nagy általánosságban is. Ha pedig a vizimérnök eredményesen akar megküzdeni a víz-ellenféllel, elsősorban meg kell ismernie. Ezen az úton nélkülözhetetlen segítőtársa egyrészt az időjárástan, másrészt az éghajlattan. Az időjárás és az éghajlat minden emberi ténykedésnek szabályozója és korlátozója, de különösen az a mezőgazdasági államokban és így hazánkban is, ahol a lakosság 56%-a él a földből. Az időjárás a légkör fizikai állapotának folyamatos változása ; az időjárástan fizikai •eszközökkel és módszerekkel állapítja meg a mindenkori időjárás jellemzőit, kutatja a változások okait és az okozati összefüggések felderítésével lehetővé teszi, hogy a várható időjárásra következtessünk. A vizimérnök, akár a vizek kártételei elleni védekezés, akár a vizek hasznosítása a feladata, elsősorban a felszínre kerülő csapadékvíz mennyiségéhez kell szabja műveit. így a csapadék mérésében, de ezen túl a víz földi körforgását befolyásoló összes tényezők megismerésében is közelről van érdekelve. Haszonnal fogja tehát olvasni Bacsó Nándor kitűnő leírását az időjáráskutatás műszereiről és módszereiről. De különösen fontos és gyakorlati szempontból is jól értékesíthető ismeretekre tehet szert, ha az időjárás kialakulására és előrejelzésére vonatkozó fejezetet tanulmányozza, hiszen ma már nemcsak az árvízjelzés, hanem a vízgazdálkodás is figyelembeveszi a várható időjárást. Hazai vizitársulataink között is van olyan, amelyik belvízszivattyútelepein az üzem megindításánál az időjárási frontok alakulását veszi figyelembe, az Amerikai Egyesült Államokban pedig az 1939. évi nemzetközi víztani nagygyűlés napirendjére már ilyen kérdést mertek kitűzni : „A vízjárás távolabbi időre való előrejelzése a hosszú időtartamra vonatkozó időjárás-előrejelzés alapján." Kultúrmérnökeinket közelről érinti az éjjeli fagyok előrejelzése és az ellenük való védekezés, és általában az időjárás befolyásolásának kérdése is. Az éghajlattan az időjárási megfigyelések alapján, jórészt statisztikai módszerekkel és a földrajzi tényezők figyelembevételével állapítja meg valamely hely vagy vidék időjárásának jellemző vonásait, az egyes időjárási elemek átlagos és szélső értékeit és egymásközti összefüggését. Az éghajlattan adja meg tehát azt a keretet, amelybe a mérnöknek terveit bele kell illesztenie. E tekintetben különösen jelentős, hogy Róna Zsigmond 1907/09-ben megjelent nagy éghajlattana után végre, az azóta eltelt 30 óv kibővült megfigyeléseinek megfelelően, új és a mai igényekhez szabott keretet kapunk. Másrészt nagy hálára kötelezi Réthly professzor a vizimérnököket azzal, hogy művének minden fejezetében nagy súlyt vet a mezőgazdasági szempontok kidomborítására (növényfejlődéstan stb.). Az általános éghajlattani rész nemcsak az időjárási adatok bírálatának és feldolgozásának igen figyelemreméltó módszertanát tartal mazza, hanem részletesen kitér a mikroklímára és ezzel kapcsolatban az erdő éghajlati hatására, illetőleg az Alföld állítólagos kiszárításának kérdésére is. 9*