Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - ifj. Maurer Gyula: A Mississippi szabályozása

97 A vezérárkok kifejlődését Ferguson tábornok az ú. n. „energia-kutak" kotrásával próbálja gyorsítani és hatékonyabbá tenni. Különleges kotrókkal, melyek a víz színe alatt 20 m-es mélységig tudnak kotorni, a vezérárok fenekébe mély gödröket (kutakat) kotortat. Elgondolása szerint a hirtelen mélyedések okozta örvénylés, kavargás erősen meg fogja növelni a víz elragadó képességét és így az új meder sokkal gyorsabban fog kifejlődni. Ugyanilyen elgondolás alapján a vezérárok oldalainál is célszerűbbnek tartja az egyenes helyett a csipkézett vonalozást. 1936 tavaszán már mind a 12 átvágás kifejlődött ; a folyó 600 km hosszú szakaszát ilymódon 162 km-rel rövidítették meg (27%). Az egyes átvágásokkal elért rövidülést a következő táblázat tünteti fel : Az átvágás A rég kanyar Az átvágás neve Megnyitás sodorhossza sodorhossza Rövidülés ideje km km km Ashbrook

1 . 1937. nov. 3-1 21-4 18-3 Tarpley

1 . 1935. á.pr. 5-8 19-6 13-8 Leland

] . 1933. júl. 2-3 18-0 15-7 Worthington . 1933. dec. 6-1 13-0 6-9 Sarah Island . 1936. már с. 5-1 13-6 8-5 Willow Point . 1934. ápr. 7-6 19-9 12-3 Marshall . 1934. márc. 5-0 11-8 6-8 Diamond Point . 1933. jan. 4-2 23-5 19-3 Yucatan . 1929 őszén 4-2 19-6 15-4 Rodney . 1936. febr. 6-6 15-9 9-3 Giles . 1933. máj. 4-7 22-5 17-8 Glasscock . 1933. márc 7-7 25-1 17-4 Összesen : 62-4 km 223-9 km 161-5 km Az átvágások nemcsak az elfajult mederrészeket küszöbölték ki, hanem igen jelentősek azok az árvíz levonulása szempontjából is. A hajózás szempontjából pedig nagy előny az éles kanyarulatok és rossz gázlók kiküszöbölése mellett a hajózóútnak 160 km-rel való megrövidülése is. Az új átvágásokban kezdetben fellépő nagy sebesség csak átmenetileg okozott nehézségeket a hajózásban. 2. Partbiztosítás. Partbiztosítás tágabb értelemben a folyó partjainak a kimosása elleni védelmet célzó mindenfajta művet jelent, tehát magában foglalja a partoldalak közvetlen védelmén, burkolásán kívül a sodor elterelésére épített terelőműveket, valamint a meder egy részének feltöltését célzó iszapoló műveket is. Ez utóbbiak főcélja azonban a medernek a hajózás érdekében való rendezése, ezért róluk később, a kisvízi szabályozásnál lesz szó. Szűkebb értelemben vett partbiztosítás alatt a partoldalak közvetlen védelmét, azoknak a meder anyagánál ellenállóbb anyaggal vagy szerkezettel való biz1 Lásd a 3. ábrán. Vízügyi Közlemények.