Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - ifj. Maurer Gyula: A Mississippi szabályozása

93 Vízmérceállomás neve Partmagasságnak megfelelő vízállás m 1937. évi tetőzés Eddig észlelt legnagyobb vízállások Vízmérceállomás neve Partmagasságnak megfelelő vízállás m vízállás m nap vízállás m év Pittsburgh 7-62 10-51 jan. 26 14-03 1936 Cincinnati 15-86 24-40 jan. 26 21-70 1884 Louisville 8-54 17-41 jan. 27 14-23 1884 Cairo 12-20 18-18 febr. 3 17-19 1927 Memphis 10-37 14-82 febr. 9 13-72 1913 Vicksburg 1311 16-22 febr. 21 17-88 1927 New Orleans 5-18 5-82 febr. 26 6-50 1922 3. Tárolómedencék. Míg az árapasztók csak egy-egy folyamszakasz védelmére épülnek és a többi szakaszra nemhogy nem hasznos, de inkább kissé káros hatást gyakorolnak — minthogy az árvíz levonulásának meggyorsulása következtében előálló magasabb vízszínt idéznek elő —, addig a kis mellékfolyók- és patakoknak völgyzárógátakkal való megduzzasztása révén előállított hegyvidéki tárolómedencék jótékony befolyása az egész folyam vízjárására egyformán kihat. A tárolómedencék létesítésének már régi idők óta sok híve, de nagyon sok ellenzője is volt. Ez érthető, mert csakugyan nem olyan könnyű dolog szerepük felől helyesen tájékozódni. Látszólag ugyanis egycsapásra három célt lehet velük megvalósítani. Ha ugyanis tárolással a folyók szeszélyes vízjárását kiegyenlíteni igyekszünk, akkor 1. a vízerőtelepek egyenletesebb vízmennyiséget kapva sokkal jobban kihasználhatók, 2. a hajózási viszonyok megjavulnak, mert a kisvíz mennyisége megszaporodik, 3. az árvédelem céljait is szolgáljuk, mert az árvízmennyiséget csökkentjük. Közelebbi vizsgálatnál azonban kiviláglik, hogy a tárolómedencéket nem lehet egyidőben több cél szolgálatába állítani. Ugyanis 1. vízerőtelepet szolgáló medencének a fogyasztás ingadozásaihoz kell alkalmazkodnia, azaz ha a fogyasztás kicsi, a medencét töltjük, hogy nagy fogyasztáskor a medencét ürítve pótolhassuk a hiányzó vízmennyiséget, így tehát a medencét sohasem tarthatjuk sem üresen, sem tele. Ezzel szemben 2. a hajózás céljait szolgáló medencét állandóan közel telt állapotban kell tartanunk, hogy váratlan kisvízkor legyen honnan pótolni a hiányzó vízhozamot, míg 3. árvédelmi tárolómedencéket állandóan közel üresen kell tartani, hogy váratlan nagy felhőszakadások vagy olvadás esetén legyen hol felfogni a veszélyes víztöbbletet. Tehát nyilvánvaló, hogy nem lehet mindhárom célt kielégítő módon szolgálni egy és ugyanazon medencével, csupán egészen kivételes esetekben. A vízerőhasznosítás és a hajózás érdekeit mégis valamennyire össze lehet egyeztetni, azonban az árvédelmi tárolómedencék semmi egyéb célt nem szolgálhatnak, ha céljuknak meg akarnak felelni. Az a körülmény azonban, hogy állandóan üresen kell őket tartani, nagy anyagi előnyt rejt magában : a medencék területe továbbra is művelés alatt maradhat, csupán az épületeket és fő közlekedési vonalakat kell területükről eltávolítani. Rendes körülmények között a kis folyó a medencét elrekesztő völgyzárógát fenékkiürítőül is szolgáló kifolyónyílásán duzzasztás nélkül folyhat keresztül; a zsilipnyílásokat csak nagy veszély esetében zárják le. Ezért nem is sajátítják