Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
1. szám - Papp Remig: Adatok hazánk ivóvízellátására vonatkozóan
87 A beérkezett és átnézett 3419 1 község válaszaiból a következő adatokat kaptam : Jó ivóvizet jelent 2850 község Részben kifogásolt vizet jelent 398 ,, Kimondottan rossz vizet jelent 171 ,, 3419 község. Vízvezetéket jelent 46 község (bánya vagy fürdőtelep), amelyek közül a II. táblázatban felsorolt azon vízművek, amelyek 1925 előtt készültek, központi vízvezetéket jelentenek, a fennmaradó többi pedig kisebb körzeti, magánvízvezetékeket. Vízvezeték van a táblázatokban szereplő községeken kívül a következőkben (az 1925-i állapot szerint) : Ózd (gyártelep), Alag (Magy. Lovaregylet), Kőröshegy, Diósgyőr, Tar, Bakonybél, Tatabánya, Abasár, Várpalota, Hejce, Verseny, Veszprémfajsz, Fóny, Csépa, Alsódörgicse, Szőllősardó, Tiszaföldvár, Szőc (vízhiány), Vilmány, Tápiószele, Tokaj, Gönc, Újkécske, Kisbér (Méntelep), Ercsi (uradalom és gyár- Alsónyék, Mecsekszabolcs (bányatelep), Bátaszék, telep), Zagyvaróna (Bánya és Bonyhád, Vasas (bányatelep), Róna község), Patacs (10 házban), Somogy (bányatelep), Kistarcsa (gépgyár), Cinkota (Mátyásföld), Pécsvárad. Az 1925—1936 végéig terjedő időben tudomásom szerint, a következő községekben létesült kisebb, körzeti vízvezeték : Kecel, Balatongyörök, Domaháza, Jánoshida, Aggtelek, Ukk, Mezőberény, Apostag, Füzesgyarmat, Szeghalom, Imola, Cibakháza. Valószínűleg ennél több községben készült időközben vízvezeték, ezekről azonban csak a most kiadott újabb közigazgatási tájékoztató lap válaszainak beérkezése után fogunk tudomást venni. 2 Miután egy községben több körzeti vízvezeték is van, a körzeti vízvezetékek összes száma hazánkban mintegy 350—400-ra tehető, ami nem olyan nagy szám, hogy ne lehetne őket fokozatosan összeírni és egészségügyi szempontból ellenőrzés alá vonni. A kimondottan rossz ivóvizet jelentő községek névsorát följegyeztem és az Országos Közegészségügyi Intézet rendelkezésére bocsátottam. Az Intézet igen sokról tudott már ezek közül a községek közül, sőt közülük körülbelül 35—40 községben időközben már kifogástalan ivóvizet adó kutakat létesített. Egyáltalán az adatgyűjtő részére a kutak kérdése az egyedüli örvendetes terület az ivóvízellátás terén, mert itt lehet csupán tervszerű és eredményes elöhaladást látni. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1 A községek számára vonatkozóan meg kell jegyeznem, hogy 1930-ban 3417 község volt a városokkal együtt. Az egyesítések folytán 1930 júliusában 3383 község és város van. 2 A községi vízvezetékekre vonatkozóan utalok a „Községfejlesztés" 1937. évi zsebkönyvében megjelent tanulmányomra.
