Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
1. szám - dr. Kozmann László: Az Egyiptomi öntözések talajtani vonatkozásai
59 IX. TÁBLÁZAT. A vízoldható sók megoszlása egy jellegzetes fekete alkáli talaj szelvényében. Mélység cm mg egyenérték/100 g talaj Mélység cm co 3 НСОз Cl so 4 Ca Mg Na + К (számított) 0—15 1-4 6-7 8 1-8 8 8 9-9 15— 30 3-7 4-8 8 1-1 8 8 9-0 30— 55 2-5 6-0 8 0-8 8 8 9-3 55— 80 8 10-4 8 0-5 8 8 10-9 80—100 8 8-3 8 0-5 Q 8 8-8 X. TÁBLÁZAT. A kicserélhető bázisok összetétele egy jellegzetes fekete alkáli talaj szelvényében. Mélység cm СаС0 3 /о mg egyenérték/100 g talaj Egyenérték /о Mélység cm СаС0 3 /о Ca Mg Na + К S összes Ca Mg Na + К 0—15 4-40 5-7 4-3 27-2 37-2 15-3 11-6 73-1 15—30 . . 4-14 2-7 2-1 37-6 42-4 6-3 4-9 88-8 30— 55 . . 3-66 2-0 2-5 37-1 41-6 4-8 6-0 89-2 55— 80 . . 4-49 2-9 3-6 nincs 80—100 . . 4-15 5-1 6-7 meghatározva A mellékelt táblázatokban egy ilyen tipikus fekete alkáli talaj főbb kémiai jellemvonásait mutatjuk be, a fentebb említett intézet elemzése alapján. 1 A vízoldható sók között kloridok egyáltalában nem szerepelnek és a szulfátok is csak elenyésző mennyiségben vannak jelen a karbonátok és hidrokarbonátok együttes mennyiségéhez képest. Jellemző, hogy az összes anionok nátriumhoz vannak kapcsolva s vízoldható kalcium- vagy magnézium-só egyáltalában nem fordul elő, holott kalciumkarbonát az összes szintekben jelentős mennyiségben van. Az abszorbeált bázisok között a nátrium mennyisége messze felülmúlja a kétértékű katiónok mennyiségét, a talaj legfelső szintjében is. Gracie ezeket a talajokat az orosz szolonectípushoz hasonlítja és azok közé sorolja azon az alapon, hogy az itt hiányzó szerkezetbeli jellegzetességtől eltekintve, a szelvény magán viseli mindazokat a sajátságokat, amivel Vilensky az orosz szolonectalajokat jellemezte, nevezetesen, hogy sókban szegény, az abszorbciós komplexum nátriummal van telítve, a talaj erősen diszpergált állapotban van és hogy a nátriumtalaj hidrolíziséből származó szódát tartalmaz. A szolonec-talajra annyira jellemző szerkezet hiányával kapcsolatban azonban ellentmond ennek az osztályozásnak az a körülmény is, hogy a fekete alkáli talajnál a kilúgzásnak semmi nyomát sem találjuk s a talaj elég jelentékeny kalciumkarbonát tartalma is igen egyenletesen van elosztva a szelvényben. Ugyanekkor a talaj sókban szegénynek sem nevezhető, mert a nátriumkarbonát és hidrokarbonát mennyisége a talaj minden szintjében 0-5—1% között mozog. A rendelkezésre álló adatok alapján tehát helyesebbnek látszik e talajokat a 'Sigmond-féle osztályozás szerint a sós alkáli talajok karbonátos szódás altípusába sorolni. 1 Gracie, D. S. : The nature of soil deterioration in Egypt. Ministry of Agriculture, -Egypt. Bull. No. 148, 1934.
