Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Tittes György: Törökország vízügyi munkálatai

497 tóriumban. A két medence közötti fal a gát külső oldalán a gátkoronáig folytatódik és ott a túlfolyót is két tagozatra osztja : 3x6-62 m -f- 2x8-82 m. A Csubuk vádinak a gát fölötti vízgyűjtőterülete 700 négyzetkilométer, az évi vízhozama 32—59 millió m

3 között változik. A völgyzárógát maximális teltség mellett 13-5 millió m

3-t tárol és körültekintő vízgazgazdálkodással évi 16—18 millió m

3 víz hasznosítását teszi lehetővé. Rendkívül aszályos években ez a mennyiség erősen csökkenhet. Arra való tekintettel, hogy a gát jelenleg 1-2 millió m

3-rel járul hozzá Ankara vízellátásához, jó néhány évig a tárolt víz legnagyobb része még öntözésre használható. Amint az előzőekben már említettem a gát eredetileg öntözésre volt szánva, az ivóvíz-szolgáltatás csak a tervezés későbbi állapotában nyomult előtérbe. Arra a jövőben bekövetkező esetre, hogy az ivóvízszükséglet eléri az évi 6-5 millió m

3-t és így az öntözésre jutó mennyiség lecsökken, a Közmunkaügyi Minisztérium már felkészült : a Csubuk vádinak egy a gát alatt betorkoló mellékvölgyét szemelték ki, hogy ott egy földből épült gát révén ennek a rragy vízmennyiségnek a kiesése pótoltassék. A völgyzárógát előmunkálatai 1926—1929 között folytak, három évi szünet után 1932 végén kezdték meg az alapok betonálását és 1936 októberében a gát teljesen készen volt. Jelenleg az öntözőcsatornák földmunkája és kisebb műtárgyainak építése van folyamatban, ezeknek elkészülte után az Ankara melleti állami birtokon 4500 kat. hold lesz öntözhető. Befejezésül még csak annyit, hogy a tárolt víz 200—280 nr. széles és 7 kilométer hosszú tavat alkot, a víztükör felülete 175 hektár, az évi párolgási veszteség 1600 mm és hogy a beépített beton mennyisége 106,000 m

3. A Kücsük-Menderesz szabályozása. Az ókorban a Kalystros (Kücsük-Menderesz) völgye termékeny síkság volt. A helyét gyakran változtató meder, különösen pedig a torkolatnak elhomokosodása már 2000 év előtt vízimunkák színhelyévé' tette a Kalystros alsó szakaszát. A folyó az őt befogadó öblöt lassan feltöltve, a tengerparton épült Ephesos, az ókori Kelet egyik legvirágzóbb városa elvesztette tengermelléki fekvését . Csatornaépítésekkel és az akkori időkhöz képest nagyarányú földmunkákkal hatalmas medencét létesítettek, hogy a messzire húzódott tengert egy „belső kikötő" által pótolják. Ismeretes, hogy az ephesosi Artenrisionnak, amely a hét világcsoda egyike volt, a talapzatát a térszín feltöltődése miatt kétízben is emelni kellett. A néhány év óta folyamatban levő népegészségügyi adatok gyűjtése irányította a török kormány figyelmét a Kücsük-Menderesz völgyére. A vidék lakosságának 38%-a, egyes körzetekben pedig 90%-a maláriás. A malária főfészke a folyó alsó, 70 km hosszú szakasza. Az itt levő állandójellegű mocsarak : a Dzsellat-gölü 2100, a Belevi 550 hektár területtel, a Tiryandapatak forrásvidékén lévő Kaplandzsik, Hasszán, Gümüs és Nohut mocsarak összesen 1260 és a tengerpartmelléki Elaman gölü 750 hektár területtel. Hozzászámítva a fel nem sorolt kisebb vízfelületeket 6200 hektár az állandó mocsarak területe. Az igen termékeny síkság 180,000 hektárnyi területéből 95,000 hektár árterület. Az 1933 végén vállalatba adott szabályozási munkák a Kücsük-Menderesznek alsó folyására, azaz a Tire-től lefelé, a torkolatig terjedő szakaszra terjedtek ki. A folyónak a meder középvonaláában mért hossza a szóbanforgó szakaszon 75 km Vízügyi Közlemények. 32