Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
3-4. szám - Bognár Kálmán: Az 1936. évi nevezetesebb 24 órai csapadékmaximumok
AZ 1936. ÉVI NEVEZETESEBB 24 ÓRAI CSAPADÉKMAXIMUMOK. (10 izohiéta térképpel.) írta : BOGNÁR KÁLMÁN. Az 1936. év nagyszerű példát szolgáltatott arra, hogy a Természet nálunk nem fukarkodik mindig az esővel. A lehullott roppant sok csapadék nemcsak meteorológiai szempontból volt kiváló jelentőségű, hanem a vízimérnök munkájához is fontos adatokat szolgáltat. Ismeretes ugyanis, hogy a különböző öntözőművek tervezésénél és méretezésénél, valamint az egyes öntözőberendezések létesítésénél az éghajlati tényezők közül nem elegendő, ha csupán a csapadék évi és havi középértékeivel számolunk, hanem a kivételesen előforduló legnagyobb 24 órás esővízkontingenseket is figyelembe kell venni. Az 1936. év ebből a szempontból sok újabb adattal gazdagította éghajlati ismereteinket ; a vízimérnök és az éghajlat iránt érdeklődők rendelkezésére bocsátom tehát azokat. A föltárt anyag újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy elhamarkodott dolog volt az utóbbi évek szárazságai miatt egyirányú éghajlatváltozást hangoztatni, fölösleges volt az Alföld „elsivatagosodását" vízimérnöki munkán alapuló mesterséges emberi beavatkozásnak tulajdonítani. Mindez csak a táj külső arculatát változtatta meg — eltűntek a vadregényes nádasok, a régi betyárromantika rejtélyes búvóhelyei — anélkül azonban, hogy mindez a klímában különösebb nyomot hagyott volna. Dr. Réthly Antal 1 szóban és írásban többízben igyekezett a téves felfogásra rámutatni és hangoztatta az öntözés éghajlati szükségességét. Éghajlatunknak — sajnos — mintegy jellegzetessége a nagy csapadékbizonytalanság, nyilvánvaló tehát, hogy az emberi tevékenységnek oda kell irányulni, hogy lehetőleg függetlenítsük ettől magunkat. A vízrajzi szempontok mellett az 1936. évi nagy csapadékok éppen olyan elsőrangú éghajlati kilengéseket jelentenek időjárásunk történetében, mint amilyen szélsőség volt a sokat hangoztatott 1934. és 1935. évek aszályos időjárása. A fenti időszak rendkívüli nagy esőzéseinek részletesebb és tüzetesebb ismertetését ez a körülmény is indokolttá teszi. * Már az év kezdetén a szerfelett enyhe januáriusban is igen gyakran és nagyon sok eső esett. Példátlanul állóan csapadékos volt a február is 2, valamint rendkívülien esős volt az október és a május. Voltak állomások, ahol az egész év folyamán több csapadék esett mint 1000 mm, ami pedig a mi éghajlatunk alatt szokatlanul magas érték. Ha országos átlagban akarjuk kifejezni ennek az évnek óriási csapadéktöbbletét, akkor azt találjuk, hogy 132 mm volt az egy-egy állomásra eső évi csapadékfelesleg. (100 állomás alapján számítva, melyek az ország különböző vidékeit képviselték az egyenletes eloszlás elve alapján.) A fent megjelölt érték igen jellemző arra a roppant sok csapadékra, amely ebben az évben leesett és az országos 1, 2 — A számok a cikk végén levő „Irodalom" hivatkozási számai.
