Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Várszeghy János: A magyar víziforgalmi statisztika 1936. évi fontosabb eredményei

474 A dunai határátlépő állomások közül mindenkor Szobnak volt nagyobb a fo;galma s a két kikötő közötti különbség az előző években meglehetősen nagy volt. A mohácsi kikötő fellendülő forgalma azonban hovatovább megközelíti a felső kikötőben lebonyolódó forgalmat. A határállomások forgalmának ismertetését érdemesnek tartjuk az azokban megfordult járóművek lobogó szerinti megoszlására vonatkozó néhány fontosabb adattal kiegészíteni. A géperejű hajók szempontjából az élen álló nemzeteket nézve változatlan a helyzet. A Felsőduna határállomásán, Szobon, az előző évhez hasonlóan 21-9%-os (1935-ben 21-6%) részesedésükkel első helyen a német gépek állanak. Míg Magyarország az eddigi 11-3%-ot tevő részesedésének 8-3%-ra való csökkenésével az ötödik helyről a hetedikre szorult vissza. Mohács kikötőjében változatlanul a jugoszláv lobogó vezet, amennyiben ezt a lobogót viselte az év folyamán a kikötőben megfordult gőzösök és motorok 23-5%-a (21-0%). Magyarország itt 7-2%-ot (7-9%) jelentő arányával változatlanul a hetedik helyet tartja. A gőzösök és motorok által vontatott uszályok között Szobon továbbra is Ausztriáé a vezető szerep, melynek uszályai az egész forgalomnak 20-5%-át (20-4%) tették. A magyar uszályok 11-7%-os (11-3%) részesedésükkel az előző évhez hasonlóan az ötödik helyen állanak. A mohácsi kikötőben az uszályok között némi térvesztés ellenére 19-7%-os (23-1%) arányával Jugoszláviáé a vezető szerep ; a magyar lobogót viselő uszályok, melyek Mohács uszály-forgalmában 9-4%-kal (9-6%) voltak képviselve, ez alkalommal is ötödik helyen következnek. A Tisza legfontosabb határátlépő állomásának, Szegednek, a járóművek lobogója szerint való megoszlásában a magyar színek háttérbeszorulását kell megállapítanunk. A géperejű hajókat tekintve a magyar gépek az összes forgalomban eddig elfoglalt 30-9%-os arányuknak 28-7%-ra való csökkenésével az eddigi első helyről a második helyre szorultak. Helyüket a 25-6%-ról 31-8%-ra szaporodott Jugoszláv gőzösök és motorok foglalták el. Ugyanez az eset állott be az uszályforgalomnál is, ahol a magyar nemzetiségű uszályok aránya az eddigi 38-6%-ról 29-6%-ra csökkent s ezzel kénytelen volt az elsőséget az uszályok között az előző évi 23-9%-kal szemben 33-0%-kal szereplő Ausztriának átengedni. 4. A M. Kir. Budapesti Vámmentes Kikötő forgalma. Legfontosabb kikötőnkben lebonyolódó forgalom méreteinek, valamint a ki- és betárolt áruk nemének számbavételéről két önálló adatgyűjtés gondoskodik. A kereskedelmi medence viszonyairól ugyanis a kikötő igazgatósága által egybeállított adatok tájékoztatnak, míg a petróleum-medence helyzetét a Központi Statisztikai Hivatal részéről beszerzett adatok világítják meg. Az egész kikötő forgalmát tartalmazó VII. sz. táblázat adatai az 1936. év folyamán is a fejlődés képét mutatják. A forgalom 5-8%-os újabb emelkedéséből arra következtethetünk, hogy a kikötő a reáruházott fontos feladatoknak a tárgyalt évben is megfelelt. Az árumozdítás mennyiségének növekedése jelen alkalommal a petróleum-medencének köszönheti elég magas hányadát. A petróleummedencében ugyanis az előző évi 4-5%-ot kitevő visszaeséssel szemben 19-4%-os emelkedést észlelhetünk. A kereskedelmi medencében viszont, mely az előző •évben 21-8%-os nyereséget könyvelhetett el, az 1936. év folyamán mindössze 2-7%-ot kitevő növekedést találunk.