Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Várszeghy János: A magyar víziforgalmi statisztika 1936. évi fontosabb eredményei

464 II. TÁBLÁZAT. A kikötők áruforgalma árunemenkint. Az 1935. Az 1936. évben évben Az áruk neme a belforgaa külforgaaz egész forgalomban Az áruk neme lomban lomban az egész forgalomban fel- és leadásra került áruk mennyisége métermázsákban 1. Gabona 890,604 2,543,746 3,434,350 2,297,227 2. őrlemény 345,108 468,872 813,980 730,834 3. Hüvelyesek és magvak 134,893 334,238 469,131 345,953 4. Só 3,628 696,554 700,182 770.216 5. Élelmezési és élvezeti cikkek 285,912 116,569 402,481 341,297 6. Erdőgazdaság termékei 693,809 647,752 1,341,561 1,417,285 7. Növényi eredetű nyersanyagok és hulladékok 192,247 528,307 720,554 416,137 8. Kavics, kő és egyéb építőanyag . . 10,130,616 50,075 10,180,691 8,659,110 9. 6,353,585 957,130 7,310,715 6,490,285 10. Nyersolaj, benzin, petróleum 51,547 627,351 678,898 402,255 11. Vas- és fémipar termékei 156,807 790,328 947,135 1,341,174 12. Gyári termékek 191,151 1,036,859 1,228,010 1,145,123 13. Egyéb áruk 304,011 2,297,405 2,601,416 1,632,083 Összesen 19,733,918 11,095,186 30,829,104 25,988,979 építkezések fellendülése folytán kikötőink forgalmának kereken egyharmadát, 33-0%-át (1935-ben 33-3%), tették. Utánuk, mint már évek óta, ez alkalommal is a szénszállítmányok következnek, melyek mennyisége 12-6%-kal emelkedve a forgalomban 23-7%-kal (1935-ben 25-0%) szerepelt. Csak ezután kerülnek sorra a gabonaküldemények, melyekről már előbb megemlékeztünk. A kikötőkben megfordult külföldi eredetű, illetőleg külföldre irányított áruk származási és rendeltetési országok szerint a következőképen oszlottak meg : A fel- és leadott áruk mennyisége Ország ezer q-ban 1935. 1936. Ausztria . . . 2,467,077 2,923,370 Bulgária 151,024 115,435 Cseh-Szlovákia . . 223,028 341,2^6 Jugoszlávia 691,115 561,113 Németország . .. 2,358,315 3,510,977 Románia . . . 3,005,181 3,571,455 Egyéb 221 71,550 Összesen .... . . . 8,895,961 11,095,186 Kikötőinknek a más államokkal való forgalmában a lefelé irányuló gabonakivitel s a felfelé jövő nyersolaj-, benzin- és petróleum-küldeményei révén Románia maradt tehát az első helyen, melynek a külforgalomban való részesedése 32-2% volt (1935-ben 33-8%). Emellett még németországi forgalmunk a kiemelkedőbb, mely az előző évinél is erősebb lévén, az áruk közötti részesedése 26-5%-ról 31-6%-ra nőtt s ezzel az országok sorrendjében Ausztriát megelőzve a második helyre került.