Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Várszeghy János: A magyar víziforgalmi statisztika 1936. évi fontosabb eredményei

462 Az áruforgalom kikölőnkint. Vízi útvonal A kikötök megnevezése Az 1936. évben Az 1935. évben Vízi útvonal A kikötök megnevezése a belforgalomban a külforgalomban az egész forgalomban Vízi útvonal A kikötök megnevezése fel- és leadásra került áruk mennyisége métermázsíkban 4. Balatonboglár 5. Balatongyörök 6. Balatonöszöd 7. Fonyód 8. Siófok 9. Szántódrév 10. Viriusztelep 11. Egyéb kikötők 60,300 47,320 27,705 310,743 66,883 16,079 104,252 69,429 — 60,300 47,320 27,705 310,743 66,883 16,079 104,252 69,429 29.161 17,384 8,537 246,023 25,220 46,825 57,282 Összesen f) Sió. 1. Kölesd 2. Szekszárd 1,100,504 10,286 11,106 — 1,100,504 10,286 11,106 703,246 2,350 600 Összesen 21,392 — 21,392 2,950 Mindössze .. . 19,733.918 1 11,095,186 30,829,104 25,988,979 listól kezdve kikötőink összes forgalma 2 millió q-n felül jár s a legmagasabb pontot október hóban éri el, amikor a kikötőkben 3-7 millió q áru fordult meg. A havi forgalom itt leírt általános jellegét — talán mondanunk sem kell — a Duna adja meg, mert hiszen a küldeményeknek 89-5%-a annak a vizén került továbbításra. A dunai kikötőknél ugyanis az általános helyzettel megegyezően a február havi 765 ezer q-ás legkisebb forgalom mellett a 3-3 millió q-ra rúgó októberi áruszállítás képviseli a legmagasabb pontot. A Tisza kikötőit nézve a minimumot ott is a februári 36 ezer q-t tevő mennyiség jelenti, a legélénkebb forgalom azonban augusztusra esik, melyben az összes fel- és leadásra került áruk mennyisége 355 ezer q volt. A kikötők víziútvonalankinti s azon belül azok egyenkinti forgalmáról az I. sz. táblázat tájékoztat. A kimutatásból megállapítható, hogy a vízi útvonalakat tekintve, a Duna mentén fekvő kikötők forgalma 13-9%-kal emelkedett, s ezzel ezek a kikötők — mint említettük — az egész forgalomnak 89-5%-át tették (1935-ben 93-2%.) A tiszai kikötők, melyek forgalmában az évek során jóval nagyobb kilengések figyelhetők meg, ez alkalommal is csaknem kétszeres, 87-8%-os emelkedést mutatnak. Ennek ellenére természetesen az összes kikötők forgalmából így is csak 6-5%-kal (4-1%) részesedtek. A fennmaradó 4-0%-ot (2-7%) tevő bányadon a többi vizeink mellett fekvő kikötők osztoztak. Az egyes víziútvonalakon szállításra kerülő áruknál mindenütt a külföldi eredetű, illetőleg az odairányított küldemények értek el jelentősebb gyarapodást. A Dunánál ugyanis a külforgalomban kezelt áruk mennyiségének aránya az előző évi 35-6%-ról 36-6%-ra, míg a Tiszánál 26-2%-ról 47-1%-ra emelkedett. A nemzetközi forgalom