Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
3-4. szám - dr. Szily József: Áramvonalazott Pitot-cső és a laboratóriumi vízsebességmérés
453 körén lesznek. A felülettel párhuzamos vízszálak ezeken a pontokon a csőfej tengelyével is párhuzamosak, tehát a másik feltétel is kielégítést nyer, ugyanis a vízszálak a statikus nyílásnál az irányukból ki nem térített távolabbi vízszálakkal is párhuzamosak lesznek. A statikus nyílásnak ily módon való elhelyezése 50—60%-kal csökkenti az l távolságot a hasonló méretű egyéb Pitot-csövekkel szemben. A Pitot-cső fejének áramvonalas kialakítása azonban látszólag súlyos hibaforrást rejt magában. Az új forma ugyanis nem tartalmaz sík elemeket és így a felülethez simuló vízszálak a felület mentén mindvégig görbevonalú mozgást végeznek. Mint ismeretes a görbevonalú vízmozgások esetében, a statikus nyomás nem fog a mindenkori vízmélységgel megegyezni, hanem a centrifugális erő hatására egy z taggal nagyobb vagy kisebb lesz annál. (Ez attól függ, hogy a görbevonalú mozgás felülről nézve homorú vagy domború.) Ily mozgások esetében a Bernoulli-energiaegyenlet alakba írható. H =m ± z 4- — 2g V 8. ábra. Sebességmérés görbevonalú vízmozgásnál. Ezek szerint az áramvonalas test felületén nem találunk olyan helyet, amely a tényleges statikai nyomást mutatná. A 8. ábra esetében például az észlelhető vízoszlopkülönbség nemcsak a sebességmagasságot tartalmazza, hanem a centrifugális erőből származó z magasságot is. E körülmény a sebesség meghatározásánál meglehetősen nagy eltéréseket okozhat. Vizsgáljuk most a tárgyalt Pitot-csőre a görbevonalú mozgásból származó hibák százalékos nagyságrendjét arra az esetre, midőn a statikus nyílásokat a fentiekben legjobbnak talált helyen létesítjük. A centrifugális erő értéke : Mv 2 с = • ahol M az egységnyi szélességű b hosszú és dt vastagságú vízfonál tömegét, v a sebességét és p a pálya görbületsugarát jelenti. ., 1 .b.dt, . v 2 M = y es к = • ö 2. g ha ezeket az értékeket a centrifugális erő kifejezésébe helyettesítjük, akkor 2,1c .b.l 7 , . n - , c = v dt egyenletet kapjuk, Q amiből a vízszál egységnyi hosszára eső feszültségváltozás 21c , dz = y — at о