Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Szily József: Áramvonalazott Pitot-cső és a laboratóriumi vízsebességmérés

452 A statikus nyílás helyének megválasztásánál nem járhatunk el önkényesen, ugyanis szem előtt kell az áramlástan törvényeit tartanunk. A Prandtl-féle Pitot-csőfejnél az áramképet az 5. ábra mutatja. A cső előtt szétváló vízszálak leszakadnak a felületről és a szakadási felületek mentén örvénylések keletkeznek. A levált vízszálak bizonyos távolságban ismét odasimulnak a csőfej hengeres felületéhez. A statikus nyílást úgy kell elhelyeznünk, hogy a csőfejnek olyan részére kerüljön, amelynek mentén a vízszálak már párhuzamosak a felülettel és egyben párhuzamosak a környező és a haladási irányukban meg nem zavart vízszálakkal. A statikus nyílás helyét, illetve az l távolságot a fej áramképe határozza meg. Vegyünk fel egy áramvonalazott Pitot-csőfejalakot (6. ábra) és határozzuk meg rá az áramképet (7. ábra). Azt fogjuk találni ennél a kialakításnál, hogy a vízszálak végig követik a felületet és a leválások és örvénylések teljesen elmaradnak. A statikus nyílásnak, mint már tudjuk, a fej azon pontjain kell lennie, ahol a nyomások tisztán csak a pjy statikus nyomást adják és a sebességnek a felületre merőleges összetevője zérus. E pontok a forgásfelület tengelyével párhuzamos síkok érintő 6. ábra. Aramvonalozott Pitot-cső.—

Stromlinienförmiges Pitot-Rohr. 7. ábra. Az áramvonalozott Pitot-cső fejrészének áramképe. — Das Strombild bei dem neuen, stromlinienförmigen Pitot-Rohre.