Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
3-4. szám - Gyengő Tibor: Nyomatékelosztás
444 menete — két végén befogott változó keresztmetszetű tartók végnyomatékainak számítása — a Függelékben van ismertetve. Idáig eljutva végül számítjuk IV. képlet szerint a hatásordinátákat. A hatásordináták számítását táblázatosan szintén 20. ábra tünteti fel. А с pont nyomatéki hatásábráját így meghatározva, ebből már a közismert redukciós, ill. egyszerű statikai (nyomatéki egyenletek) eljárással bármely más keresztmetszet nyomatéki és nyíróerő hatásábrája, ill. bármely reakciókomponens hatásábrája meghatározható. Pl. a, ill. b reakciók nyomatéki komponensének hatásábráját egészen egyszerűen kapjuk közvetlenül IV. képlet segítségével, mert ha M° o K, ill. M\ K helyéhe c, ill. d pontokon felvett nyomatékokból az a, ill. b helyen keletkező nyomatékokat írjuk, akkor máris a, ill. b ponti reakciók nyomatéki összetevőjének hatásábráját kapjuk. Befogási nyomaték Teherállás / 2 3 4 5 6 7 0 t.28 2.0/ 1.78 О 94 0.20 0tm »S 0 0.20 0.94 !.7в z.ot t.28 Qtm . с "ponti nyomatéki hatásábra ordinátái Г в h e r á ! ! ás 1 2 3 4 5 S 7 Mc о -3S.52.a45 Ш 35.52-0 7! WO Щ 3532 = 063 35.52-033 too 3552 =.0.07 WO О Ml 0 ^ 26.78~J)25 too Ж 2078-0*8 Ш 26 78 -0.5Д WO -2e.78-0.34 WO О 7 О 0.50 0.90 Ut о B7 0.4t О •20. ábra. E röviden ismertetett eljárásból és példából látjuk, hogy hatásábra Cross nyomatékosztás módszerével minden különösebb matematika nélkül nagyon egyszerűen nyerhető. Az eljárás összetettebb esetekben sem bonyolultabb. VIII. Befejezés. Cross a nyomatékosztás eljárást feldolgozta karcsú pilléreken nyugvó többnyílású ívszerkezetekre is. Az ily szerkezetekre való alkalmazása a nyomatékosztásnak azonban csak elméleti értékkel bír ; gyakorlati alkalmazása nehézkes és körülményes. Ezért megelégszünk eme általánosításnak puszta megemlítésével, részletes ismertetésére nem térünk ki. Az eljárás ilyenkor erőosztással bővül, mivel az egyszerű befogott ívekre bontott szerkezet vízszintes reakciói, melyeket a tagok között merevségeik arányában szintén szétosztunk, a csomópontok körül újabb nem kiegyensúlyozott nyomatékokat létesítenek. Utána a nem kiegyensúlyozott nyomatékokat osztva szét, ezek az egyensúlyt felborító erőket hoznak létre, melyek újabb nyomatékokat. A nyomaték- és erőosztást váltakozva addig végezzük, míg a csomópontok egyensúlyba jönnek.
