Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Gyengő Tibor: Nyomatékelosztás

431 A kezdeti nyomatékokat így megállapítva a számítás menete azonos az előbbi példánál bemutatottal. Azaz először egyszer végigmegyünk nyomaték osztással a kereten, melyet vízszintes erőkre való egyensúlyozás, majd újabb nyomatékosztás stb. követ. A nyomatékosztásban a csomópontok egyensúlyozását c, b, e, g sorrendben végeztük. Még csak annyit jegyzünk meg, hogy ez esetben, hol az oszlopok egyenlő merevek, a vízszintes erőre való egyensúlyozás még egyszerűbb mint az az előbbi példánál volt, mert most az oszlopok végein mindig az utolsó szaggatott vonal alatt álló résznyomatékokat előjelhelyesen összegezzük és az így kapott össznyomatékot 8-al osztva azokat mint új befogási nyomatékokat ellenkező előjellel az oszlopvégekhez írjuk, szaggatva aláhúzzuk és ezzel az egyensúlyozás meg is történt. Miután a nyomatékok elfogytak, a számoszlopokat előjelhelyesen összegezzük és kapjuk a végleges csomóponti nyomatékokat. E nyomatékokból és a kéttámaszú tartó nyomatékaiból a szerkezet nyomatéki ábrája most már minden nehézség nélkül megszerkeszthető. Harmadik példaképen az eljárást egy többemeletes kereten szélnyomás terhelés vizsgálatára alkalmazzuk (11. ábra). Példánk egy 20 emeletes szimmetrikus épületkeretváz alsó négy emeletsorára van kidolgozva. JVlivel csak az alsó, jobban igénybevett emeleteket vizsgáltuk, azzal a közelítéssel éltünk, hogy az ötödik emelet oszlopainak inflexiós pontjait félemelet magasságban tételeztük fel. Ez azt jelenti, hogy a nyomatékok minden ötödikemeleti oszlop mindkét végén egyenlőek és így az átvitt nyomatékok egyenlőnek vétettek az ötödik és hatodik emeleten. Vagyis más szóval élve az ötödik emelet csomópontjainak egyensúlyozásakor az ötödikemeleti oszlopokra jutó egyensúlyozó nyomaték felét a teljes vonallal aláhúzott egyensúlyozó nyomaték alá írjuk rögtön, mint a hatodik emeletről ide átvitt nyomatékot. Ez a megközelítés csak nagyon kicsi hibát jelent. Ábránkon csak a fél keret, van feltüntetve, mivel a keret szimmetrikus. * Ahhoz, hogy valamely keret oldalirányban kilengjen, nem szükséges az. hogy azt vízszintes erő támadja. Vertikális terhelés hatására is kilengenek oldalirányban a keretek, ha azok asszimmetrikusak, avagy a terhelés asszimmetrikus rajtuk. Az ily feladatok megoldása ugyanúgy történik, mint a 10. és 11. ábrákon bemutatott kereteké, azzal a különbséggel, hogy mivel ily esetekben az oszlopokban levő vízszintes erők önmagukban egyensúlyban vannak, azaz összegük zérus, ezért kezdetben az oszlopok végein az oszlopok között szétosztásra kerülő vízszintes külső erőkből — ami most nincs — számítandó befogási nyomatékok is zérusak. A számítás további folyamán a vízszintes erőre való egyensúlyozáskor, úgymint az előbbi példáknál is, az erőegyensúlyt felborító nyomatékokból számított, vízszintes erővel egyenlő nagy ellentétes értelmű erőt osztunk szét az oszlopok között azok merevsége arányában és ebből számítjuk az oszlopvégi további befogási nyomatékokat. c) N y i 11 keretek megoldása. A nyomatékosztásnak egészen általános jellegű nyilt keretekre való alkalmazását Palotás László, hazánkfia dolgozta fel rendszeresen. Eljárását oly keretekre dolgozta ki, amelyeknél csak függőleges és vízszintes helyzetű, egyenes ten-