Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Gyengő Tibor: Nyomatékelosztás

NYOMATÉKOSZTÁS (Módszer Statikailag Határozatlan Szerkezetek Számítására.) írta : GYENGÖ TIBOR, I. Bevezetés. Ha szétnézünk a világ minden táján már megépült és épülő hatalmas mérnöki alkotások között, legyenek azok akár a hídépítés, vízépítés, mélyépítés, avagy magasépítés köréből, nagyon érdekes tartószerkezetekkel fogunk találkozni. Ezek a sokszor nagyon bonyolult erőjátékoknak lehető legjobban megfelelő és egyúttal igen gazdaságos tartószerkezetek gyakran sokszorosan statikailag határozatlanok, melyek megoldása és számítása nagyon érdekes és nehéz problémák elé állítják a statikus mérnököt. Hogy ezek, főleg a vízépítés köréből való feladatok a statikus mérnök képességeit mennyire próbára tehetik, annak bemutatására szolgáljon az alábbi, különösen a vízépítés és részben a mélyépítés köréből vett két nagyon érdekes és már megépült alkotás. Az első (l. ábra) a kembsi (Franciaország) duzzasztómű,

1 melynek zsiliptábláit vízszintes Vierendel-rendszerű tartók merevítik ki ; a másik a budapesti Margit-híd kiszélesítési munkái során süllyesztett caissonok

2 egyike. (2. ábra.) Tervező mérnöknél fontos szerepet játszik az, ha ilyen a gyakorlatában előforduló, néha nagyon bonyolult — statikailag sokszorosan határozatlan — hajlított tartószerkezetek megoldását minél egyszerűbb eljárás útján, minél kevesebb segédkönyv felhasználásával és mindezek mellett lehetőleg gyorsan tudja elvégezni. Ezt elérendő sok különféle statikai eljárást dolgoztak már ki a statikusok a világ minden táján, melyek mindenikének az volt a célja, hogy a bonyolult számításokat egyszerűsítsék, gépiessé tegyék. Mindenik ilyen módszernek volt is előnye egyes tartószerkezet-típusoknál, más tartószerkezetek megoldásánál azonban már nehézkessé váltak. Az utóbbi években Amerikában Cross Hardyrxak, az Illinois Egyetem tanárának sikerült egy egészen általános érvényű módszert kidolgoznia, az úgynevezett Nyomatékosztás módszert (Moment Distribution). E módszer jóformán a négy számtani alapművelet felhasználásával teljesen gépiesen vezet célhoz és ezért a vele való dolgozás egyszerű, nem fárasztó és számítási hibák elkövetésének lehetősége minimális. Segédkönyvek használatát nem teszi szükségessé és így bármikor könyvtár híján is könnyen alkalmazható. 1 Laad Vízügyi Közleményük 1934; 2. szám, 274. oldal, 19 20. ábra. Kun László : Franciaország víziútjai. 2 Lásd Vízügyi Közlemények 1936 ; 3. szám. Dr. Széchy Károly : A pneumatikus alapozásról című cikk III. tábla, e) ábra. »