Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai

411 a pillanatnyi vízmennyiséget. A mindenkori hozam egyszerű leolvasására szolgál a tangensmérték (16. ábra), amelyben a különböző hajlású egyenesek végpontjá­hoz a a Q = tg a = ­b értéket írjuk. Itt a az összegezővonal rendezőinek egységét (m 3), b az időegységet jelöli. 2 7 Ha a tangensmértéken a görbe valamely pontjának érintőjével párhuzamosat húzunk, azonnal leolvashatjuk az adott pontnak megfelelő pillanatnyi hozamot. b) Az össegezővonl gyakorlati jelentősége. Az összegezővonal legenyhébb hajlású ós legmeredekebb érintői a szélsőséges hozamokat jellemzik, míg bármely pontját a kezdőponttal összekötő vonal hajlása a tangensmértéken a megfelelő időszak közepes vízhozamát adja meg. Az összegező­vonalnak ehhez az összekötővonalhoz viszonyított hajlása mutatja meg, hogy melyek az átlagosnál szárazabb, ill. nedvesebb időszakok. Valamely vízfolyás két szomszédos szelvényének ugyanazon időtartamra vonatkozó összegezővonalai ordinátakülönbség alakjában adják a szelvények által határolt szakasz pillanatnyi tározását. Ha a kérdéses szakaszt begátoljuk, tárolóképessége előre kiszámítható mértékben csökken. A felső szelvényre vonat­kozó összegezővonal nem változván, az alsónak kell a másikhoz annyira közelednie, hogy a két vonal közötti ordinátakülönbség a csökkent tározóképességgel legyen egyenlő. Ezzel a módosult összegezővonal alakja adva van és belőle a változott víz­lefolyás vonala megszerkeszthető. A vízszállítás vonaláról még a vízállásokéra kell áttérni ahhoz, hogy a begátolás okozta vízszínemelkedést megkapjuk. Vízkivétellel kapcsolatban szükséges esetleges tározás kérdésének vizsgálatá­nál is összegezővonalakkal dolgoznunk. A részleteket illetőleg régebbi tanulmá­nyomra utalok. 2 8 c) Különbség-összege z ővonal. Az összegezővonal kiváló áttekintést nyújt a vízjárásról és különösen hosz­szabb időszakok viszonyainak tanulmányozására alkalmas. Mégis folytonosan emelkedő jellege miatt a róla való leolvasás kényelmetlen és pontatlan. Ezen a hátrányon segít a Schaffernak tanár által bevezetett különbségösszegezővonal, 2 9 (17. ábra). Ez nem a Q, hanem a (Q—Q 0) értékeknek folytatólagos összegét tünteti fel, ahol Q 0 a Q-értékek közelítő középértéke. (Q—Q 0) negatív szám is lehet, ezért az összegezővonal már nem emelkedik folytonosan, és általában kevésbbé meredek. Egy-egy pontjának értelme 2 7 A 16. ábra eredetijén az összegezővonal mértéke 1 mm ( = ) 4000 x 80,400 m 3= 345-6 0-25 mm millió m 3, vagy másként 1000 m 3( = )—40Q = a volt, ahol 86,400 az egy napban foglalt másodpercek száma. Az időmérték 1 nap ( = ) 1 mm = b volt. A tangensmérték készítésé­nél a befogók 50-szeresét raktam fel, tehát vízszintesen 50 mm-t, függőlegesen 1000 m'/mp ( = ) 50x0-25 = 12-5 mm-t. 2 8 Böhm Woldemár: A hidrológiai kutatás, különös tekintettel a hidrográfiai adat­szolgáltatás mai állására. Vízügyi Közlemények, 1930. évi 2. szám. 2 9 F. Schafferiiak: Hydrographie. Bécs, Springer, 1935. 245. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom