Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai
411 a pillanatnyi vízmennyiséget. A mindenkori hozam egyszerű leolvasására szolgál a tangensmérték (16. ábra), amelyben a különböző hajlású egyenesek végpontjához a a Q = tg a = b értéket írjuk. Itt a az összegezővonal rendezőinek egységét (m 3), b az időegységet jelöli. 2 7 Ha a tangensmértéken a görbe valamely pontjának érintőjével párhuzamosat húzunk, azonnal leolvashatjuk az adott pontnak megfelelő pillanatnyi hozamot. b) Az össegezővonl gyakorlati jelentősége. Az összegezővonal legenyhébb hajlású ós legmeredekebb érintői a szélsőséges hozamokat jellemzik, míg bármely pontját a kezdőponttal összekötő vonal hajlása a tangensmértéken a megfelelő időszak közepes vízhozamát adja meg. Az összegezővonalnak ehhez az összekötővonalhoz viszonyított hajlása mutatja meg, hogy melyek az átlagosnál szárazabb, ill. nedvesebb időszakok. Valamely vízfolyás két szomszédos szelvényének ugyanazon időtartamra vonatkozó összegezővonalai ordinátakülönbség alakjában adják a szelvények által határolt szakasz pillanatnyi tározását. Ha a kérdéses szakaszt begátoljuk, tárolóképessége előre kiszámítható mértékben csökken. A felső szelvényre vonatkozó összegezővonal nem változván, az alsónak kell a másikhoz annyira közelednie, hogy a két vonal közötti ordinátakülönbség a csökkent tározóképességgel legyen egyenlő. Ezzel a módosult összegezővonal alakja adva van és belőle a változott vízlefolyás vonala megszerkeszthető. A vízszállítás vonaláról még a vízállásokéra kell áttérni ahhoz, hogy a begátolás okozta vízszínemelkedést megkapjuk. Vízkivétellel kapcsolatban szükséges esetleges tározás kérdésének vizsgálatánál is összegezővonalakkal dolgoznunk. A részleteket illetőleg régebbi tanulmányomra utalok. 2 8 c) Különbség-összege z ővonal. Az összegezővonal kiváló áttekintést nyújt a vízjárásról és különösen hoszszabb időszakok viszonyainak tanulmányozására alkalmas. Mégis folytonosan emelkedő jellege miatt a róla való leolvasás kényelmetlen és pontatlan. Ezen a hátrányon segít a Schaffernak tanár által bevezetett különbségösszegezővonal, 2 9 (17. ábra). Ez nem a Q, hanem a (Q—Q 0) értékeknek folytatólagos összegét tünteti fel, ahol Q 0 a Q-értékek közelítő középértéke. (Q—Q 0) negatív szám is lehet, ezért az összegezővonal már nem emelkedik folytonosan, és általában kevésbbé meredek. Egy-egy pontjának értelme 2 7 A 16. ábra eredetijén az összegezővonal mértéke 1 mm ( = ) 4000 x 80,400 m 3= 345-6 0-25 mm millió m 3, vagy másként 1000 m 3( = )—40Q = a volt, ahol 86,400 az egy napban foglalt másodpercek száma. Az időmérték 1 nap ( = ) 1 mm = b volt. A tangensmérték készítésénél a befogók 50-szeresét raktam fel, tehát vízszintesen 50 mm-t, függőlegesen 1000 m'/mp ( = ) 50x0-25 = 12-5 mm-t. 2 8 Böhm Woldemár: A hidrológiai kutatás, különös tekintettel a hidrográfiai adatszolgáltatás mai állására. Vízügyi Közlemények, 1930. évi 2. szám. 2 9 F. Schafferiiak: Hydrographie. Bécs, Springer, 1935. 245. old.
