Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai

388 f) Viszonylagos értékek. Összehasonlítási célokra igen előnyös, ha a menetgörbét nem abszolút, hanem viszonylagos értékekkel jellemezzük. Míg a viszonylagos kifejezésmód a csapadék, párolgás és lefolyás esetében a havi összegeknek az évi összeg hányadosaként való megadásával önként adódik, addig a vízállásokat vagy a levegő- és vízhőmérsékletet, — röviden : az olyan mennyiségeket, amelyeknek ingadozását nem abszolút mértékkel, hanem valamely más, önkényesen választott értéktől való eltérésükkel mérjük, — meglehetősen nehéz arányszámokkal jellemezni. Azt például, hogy a júliusi középvízállás hány százaléka az évi közép vízállásnak, valóban nincs értelme kiszámítani. De a kívánt célhoz jutunk, ha a szóbanforgó két vízállásnak a legkisebb vízállás feletti magasságát állítjuk egymással arányba, vagy még helyesebben : a vízállásokat a vízjáték százalékában fejezzük ki. így valóban olyan mértékhez jutunk, amely a vízállás nagyságának abszolút értékelésére alkalmas, mert tulajdonképen a meder teltségét fejezi ki. (Itt medren az árvízi medret kell értenünk.) A vízállás nagyságának ilyen jellemzésmódja a francia Ritter-tői ered s azt a magyar vízrajzi szolgálat napi vízjárási térképén tizedek (vízfokok) alakjában alkalmazza is. A százalékos kifejezésmódra a csehszlovák vízrajzi intézet havi-jelentéseiben találunk példát. A vízállás magasságának a vízjáték százalékában való kifejezése nemcsak az évi menet általános jellemzésére alkalmas, hanem célszerűen használható a mindenkori napi vízállások közlésénél is. Például, ha azt mondjuk, hogy Budapesten 1937 november 24-én a Duna vízállása 232 cm, ezt csak a vízviszonyokkal ismerős szakemberek tudják értékelni. De ha hozzátesszük, hogy ennél a vízállásnál a vízszín a helyi vízjáték 34'2%-át éri el, — amit röviden úgy mondhatnánk, hogy a mederteltség 34%, — abból mindenki fogalmat alkothat magának a folyam pillanatnyi vízviszonyairól. A napi vízállások ilyenszerű közlésének gondolatát Berzsenyi György vetette fel. g) Törzsértékek. A víztani elemek hosszabb időszakok átlagára meghatározott napi, havi és évi adatai adják az úgynevezett törzs- (normál) értékeket, illetőleg azoknak menetét. A törzsértékkel szoktuk összehasonlítani a későbbi megfigyelések eredményeit és az eltéréseket vagy különbségek, vagy arányszámok (abszolút számokban vagy százalékokban kifejezett anomáliák) alakjában adjuk meg. A törzsértékek menetének ismerete főkép hiányzó észlelési adatok pótlásánál és különböző tervezéseknél tesz értékes szolgálatot. A Vízrajzi Évkönyvek a folyók vízjárásának jellemzésére a tárgyalt naptári évek havi és évi középállásai és szélsőségei mellett a legutolsó 10 év hasonló számadatait közlik. Ez utóbbiak a törzsértékek szerepét töltik be. Csapadékmérőállomásaink 30 éves havi és évi törzsértékeit dr. Hajósy tette közzé.

9 Néhány hőmérő- és párolgásmérő-állomás 60, illetőleg 20 éves törzsértékei a meteorológiai kiadványokon kívül a Vízrajzi Évkönyvben is megtalálhatók évről-évre. 9 Dr. Hajósy Ferenc: A csapadók havi és évi középértékei Magyarországon. Vízügyi Közlemények, 1934/2. Megjelent külön, a Meteorológiai Intézet kiadásában is.