Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai
380 A fenti táblázatból két dolog látható. 1. A nedves és száraz évek mindig csoportosan követik egymást. Ha az egyes évek csapadéka rendszertelenül ingadoznék a középérték körül, a különböző előjelű eltérések már néhány éves sorozatban kiegyenlítenék egymást. A fenti táblázatban azonban még a húszéves csoportok között is vannak igen szárazak és igen nedvesek. 2. A csapadékdús és aszályos évsorozatok hossza olyan nagy, hogy az ellentétek egymást csak százéves és ennél hosszabb észlelési sorokon belül egyensúlyozzák ki. Általában kívánatos, hogy minden középértékszámításnál számot adjunk magunknak annak megbízhatóságáról, vagy fordítva : előre meghatározzuk annak a sorozatnak hosszát, amelyre a megkívánt pontosság eléréséhez szükségünk van. Tökéletes középértéket csak végtelen hosszú sorozat ad, amelyben a legmagasabb értékű adatot (a M) is nyugodtan kicserélhetjük a legkisebbel (a m), anélkül, hogy ez a helyettesítés a végeredményben éreztetné hatását. Azt, hogy az n adatból számított középérték (2a { : nJ mennyire közelíti meg a fentemlített eszményi középértéket, az adatsorozat viszonylagos értékingadozásával (a szélső értékek különbségének n-ed részével) jellemezhetjük. Minél hosszabb a sorozat, annál inkább közeledik ez az érték zérushoz. A n n különbség tehát az eszményi középérték megközelítési mértékének tekinthető. Ebből a kifejezésből a számított középértékkel való osztás útján kapjuk a középérték viszonylagos pontosságának kifejezését : Minél hosszabb sorozatról van szó, r értéke annál inkább megközelíti az egységet. Százszorosát úgy is felfoghatjuk, mint a középérték pontosságának százalékos kifejezőjét. 7 Példaképen az orsovai Duna-vízállásokból számított évi középérték pontosságának a sorozat hosszával való növekedését mutatjuk be : Évi középvizállás cm Évek, amelyekből a középértéket számítjuk n (év) a M a-m aM— «m ai "M—"n r /о 281-4 1838—1842 5 328 242 86 1407 0-0613 93-9 303-0 1838—1847 10 355 242 113 3030 0-0373 96-3 300-9 1838—1852 15 355 242 113 4514 0-0251 97-5 293-6 1838—1857 20 355 213 142 5872 0-0242 97-6 285-6 1838—1862 25 355 209 146 7140 0-0204 98-0 275-5 1838—1867 30 355 155 200 8264 0-0242 97-6 275-4 1838—1877 40 355 155 200 11018 0-0182 98-2 278-3 1838—1887 50 358 155 203 13916 0-0146 98-5 277-2 1838—1897 60 358 155 203 16629 0-0122 98-8 279-4 1838—1917 80 358 155 203 22352 0-0091 99-1 279-1 1838—1937 100 375 155 220 27914 0-0079 99-2 7 G. Di Iîicco: Application a l'hydrologie des méthodes de représentation statistique et propositions préliminaires pour l'unification des méthodes d'enquête hydrologique. U. I. G. G. Section Internationale d'Hydrologie Scientifique, Bulletin N. 3. Venezia, 1920. 87—111. old.
