Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Kun László: Vízügyeink nemzetközi szempontból nézve

352 szállítandó árut nem vehet föl. A cabotage-ra vonatkozó rendelkezések oly pongyolán vannak fogalmazva, hogy egyértelmű fölvilágosítást nem adnak e rendkívül fontos kérdés felől. III. A CRED ALAPSZABÁLYZATÁNAK RENDELKEZÉSEI. Amint láttuk, a Duna-egyezmény rendelkezései túlnyomólag a hajózásra vonatkoznak és csak kisebb részben vízügyi műszaki természetűek. Ezzel szemben a CRED szabályzat csupán vízügyi és erdészeti ügyeket érint. A szabályzat 21 cikkből és a hozzája csatolt zárójegyzőkönyvből áll. A CRED-ben képviselt államok : Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia és Románia. A Bizottság elnökét a Nemzetek Szövetsége nevezi ki (1. cikk). A CRED hatásköre a régi Magyaroiszág területére eső Duna-medencére, az úgynevezett „egyezményes medencé"-re terjed ki az Olt vízgyűjtőjének kivételével (2. cikk). Az alapszabályzat 3. cikke idézi a bizottság feladatait, melyeket a trianoni diktátum 293. cikkével kapcsolatban már említettünk. Az 5. cikk előírja, hogy a bizottságban képviselt államok tartoznak tudomásul­vétel végett a bizottság elé terjeszteni elsősorban is az évenkint végzett és a követ­kező évre tervezett munkák összefoglaló kimutatásait, továbbá mindazokat a megállapodásokat és egyezményeket, amelyeket a trianoni diktátum 292. cikke alapján egymással kötöttek és végül mindazokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek a vizek régime-jét, az erdészetet és halászatot érintik. A 6. 7. és 8. cikkeket, fontosságuk miatt szószerint idézzük : „6. ciklc. Az érdekelt államok megegyezésének hiányában mindegyikük vihet a bizottság elé oly javaslatokat, melyeknek tárgya megállapítani egyes meg­határozott vízfolyásszakaszokra nézve azokat az alapelveket, amelyek szerint kell készíteni azoknak a fontosabb munkáknak a terveit, amelyek a vizek jelenlegi régime-jének érezhető megváltoztatását eredményezhetik." „Az érdekelt államok megegyezésének hiányában, az említett munkák terveinek összefoglaló ismertetését az Elnökhöz kell juttatni, aki annak másolatát mindegyik kiküldöttnek 1 megküldi." „7. cikk. Ami valamelyik állam által saját területén végrehajtandó munkálatokat illeti, ezeknek végrehajtását minden további alakszerűség nélkül meg lehet kezdeni, ha az Elnök az előző cikk második bekezdése értelmében —­a hozzá intézett bejelentéstől számított háromhónapi határidőn bélül — a javas­latot beterjesztő Kiküldöttel nem közölt semmiféle észrevétélt sem a többi Kiküldött­részéről." „Ellenkező ecetben a Bizottságnak a legrövidebb idő alatt, mégpedig leg­később az első határidő leteltét követő négy hónapon belől, véglegesen kell határoznia." „8. cikk. Ha valamely állam azt kéri, hogy a vizek régime-je egységének fenntartása, vagy javítása érdekében bizonyos munkálatok a másik állam terü­letén foganatosíttassanak, vagy bizonyos intézkedések tétessenek, ez utóbbi állam, a Bizottság kedvező véleménye esetében és az ellenzés jogos indokának hiányában, 1 A kiküldöttek alatt az államok delegátusai értendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom