Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Szilágyi Gyula: Városi csatornák méretezése

333 elő, stb. Az alábbiakban további számítás céljára az egy, három, öt és tízéves gyakoriságú hevességek időtartamát táblázatos összeállításban foglaltuk össze. 2. SZ. TÁBLÁZAT. Eső hevességek időtartama. Hevesség 1/see/ha 60 75 90 105 120 150 180 240 300 360 Egyéves időtartam perc 56-4 42-3 32-5 25-6 19-7 15-2 10-6 5-3 Hároméves ,, „ 92-0 73-3 56-6 39-4 36-0 23-0 18-7 10-0 8-0 — Ötéves ,, ,, 116-0 88-9 70-0 52-5 46-6 29-0 25-7 16-0 9-3 6-4 Tízéves ,, „ 120-0 98-9 79-0 67-5 58-8 45-0 35-0 22-5 13-1 9-6 Ha ezeket a számértékeket milliméter papiroson ábrázoljuk úgy, hogy abszcisszának az időtartamot, ordinátának a hevességet rakjuk fel, akkor az így kapott pontokat összekötő kiegyenlítő vonal adja az egy, három, öt és tízéves gyakoriságú hevességek görbéjét. Ha pedig a felrakást logaritmikus beosztású papiroson eszközöljük, az összekötő vonal a legtöbb esetben közel egyenes lesz. De felállíthatjuk az egyes lievességi görbék egyenletét is, amiáltal az önkényes összekötő vonalból származó bizonytalanságot elkerüljük. A görbe többféle formájú egyenlettel jellemezhető. Ezek közül leginkább a hasznalatos az i = — exponenciális egyenlet, ahol i az eső hevessége l/sec ha-ban, t az eső időtartama percben, a és n az észlelt adatokból megállapítható állandók. Az a állandónak jelentést is leliet tulajdonítani s ez nem egyéb, mint az egy percig tartó eső elméleti hevessége, ennek azonban gyakorlati jelentősége nincsen, mert a valóságban nem fordul elő. Az n kitevő rendszerint 0-5 és 0-75 értékek között mozog. Egyes esetekben a fenti exponenciális egyenlet nem simul eléggé az észlelt a adatokhoz, ilyenkor az i = formájú egyenlet adhat 10 perc és 2 óra közötti t -{- 6 időtartamra megfelelőbb értékeket. Hosszabb, de rendszerint 2 órán túl terjedő időtartamra ezzel az egyenlettel számított értékek alacsonyak. a Vegyük először az i = — exponenciális egyenletet és állapítsuk meg az egyéves gyakoriságú lievességi görbét jellemző a és я állandókat. Ez az egyenlet logaritmikus alakjában egyenes vonal egyenletének alakját mutatja : log i = log a — n log t Ha már most a két változónak г-пек és í-nek összetartozó értékeit a 2. számú táblázatból vesszük, a log a és n állandók értéke a legkisebb négyzetek módszerével meghatározható, ami azonban meglehetősen fáradságos eljárás, úgyhogy a számításhoz használt adatok összeállításánál alkalmazott feltevések bizonytalanságára való tekintettel megelégedhetünk az átlagok módszerének az alkalmazásával is, amit ebben az esetben számszerűen végre is hajtunk. Az egyéves gyakoriságú hevességi görbe számára a 2. számú táblázat 8 adatpárt tartalmaz, tehát 8 egyenletet állíthatunk fel. Osszuk fel ezt 4—4 egyenletből