Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Szilágyi Gyula: Városi csatornák méretezése

327 hogy a keszthelyi öbölben az iszapolódás milyen mértékben halad előre. Megállapítható lesz majd a Zalában végzett iszapmérések és a nyilvántartási szelvények összevetéséből az is, hogy a keszthelyi öbölben az eliszapolódás a Zala szállította iszaptömeg okozza-e, vagy a Zala völgyéből származó és a szigligeti öbölben elmúlt évezredek alatt leülepedett iszap vándorol-e fokozatosan a viharok alkalmával a keszthelyi öböl felé. Ha majd a pontos kutatások és mérések eredményeként a baj okát megállapították, csak akkor lehet az orvoslás helyes módját meghatározni. Addig is, amíg az egész keszthelyi öböl kérdése megoldást nyer, a Keszthely előtti Balaton meder- és kikötő ügyét kellene rendezni. A keszthelyi és badacsonyi kikötő Zala vármegye tulajdonában van s annak fenntartása is a vármegye kötelessége. Ennek megfelelően a vármegyének, illetve a kikötő érdekeltségének kell az újjáépítés érdekében akezdeményező lépést is megtenni. Uj kikötők és csónakmenhelyek építésén kívül a meglévő kikötőket is fejleszteni kell, amennyire azt a kialakuló forgalom vagy a fejlődő fürdőélet előbbutóbb megköveteli, illetőleg indokolja. Ezen a téren is még nagyon sok a teendő. Fontos és még megoldandó feladat a balatoni vizimunkálatok terén a Balaton partjának a fürdőhelyek szabályozási tervével összhangban való rendezése és az alacsony terepen épült nyaralótelepek vízvédelme. Hogy ezen a téren összetartással, egységes terv szerint, aránylag kis befektetéssel mit lehet tenni, azt a Jankovich-telep példája fényesen igazolja. Most, hogy a Siószabályozás első része : a mederbővítés befejezés felé közeledik, foglalkozni kell az összes érdekeltek meghallgatása után a Balaton legmegfelelőbb és a különböző érdekeket legjobban kielégítő tavaszi és őszi vízszín magasságának esetleg újból való megállapításával is. Az erre vonatkozó tanulmányok már évek óta folyamatban vannak és igen értékes eredmények állanak már rendelkezésünkre, amelyek az ellentétes érdekek szempontjából világítják meg ezt a nehéz kérdést amelyben általános megnyugvást eredményező intézkedést kell szorgalmazni. Megoldásra vár a szántódi mocsár, a balatonmenti mély területek (például a Nagyberek) vízmentesítésének kérdése. Végül még kell emlékezni arról a tervezési és vízépítési munkáról, amelyet a kikötőfelügyelőség a fürdők, telepek és érdekeltségek kérelmére a szükséges közérdekű partbiztosítások létesítése érdekében kifejt. A háború befejezése óta 580,000 pengő értékű munkálatot végzett a földművelésügyi kormány az érdekeltségek kérelmére és terhére önköltségi áron. Ezzel is nagyban hozájárult a Balaton kultúráj ának emeléséhez. Az előadottakból megállapítható, hogy nagy munkát végzett a kincstár a múltban is, de még igen nagy munkát kell elvégeznie a jövőben, ha a fentiekben vázolt feladatokat meg akarjuk oldani és ezért erre a munkára fel kell készülni, mert meggyőződésünk, hogy a Balaton szépen fejlődő idegenforgalmának fenntartása érdekében a felsorolt munkákra a közeljövőben feltétlenül szükség lesz és az ország pénzügyi helyzetének javulása esetén azok egymásután el is fognak végeztetni. El kell tehát készíteni jóelőre az összes terveket és el kell végezni a tervezéshez szükséges előtanulmányokat, hogy felkészülve várjuk vizeink hasznosításának az 1937. XX. t.-c. öntözőtörvény kihirdetésével megkezdett korszaka elején a Balaton jobb kihasználását célzó munkálatok gyorsabb ütemben való megindításának pillanatát.