Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Lampl Hugó-Pataky Béla: Balatoni kikötők

308 Szigliget, a Balaton legszebb és legregényesebb öblében épült. A gyönyörű vidék, a régi várrom és a várhegy alatt meghúzódó falu külön-külön is megérdemli, hogy a turisták felkeressék. Sajnos a Balatonnak ezt a gyönyörű pontját vízfelől eddig csak vitorlásokkal lehetett megközelíteni. A szárazföld felől vasúttal Nemestőrdemic állomásig és onnét 6 kilométer hosszú úton gyalogszerrel vagy kocsin lehetett elérni. A mult évben megépült a partmenti köves út és a forgalomnak át lett adva az új hajókikötő is. Most már remélhető, hogy ez a vidék is — éppen úgy mint Badacsony — keresett balatoni kirándulóhely lesz. A Balatoni Kikötők Felügyelősége 1935 január végén kapta a kikötő tervezésére vonatkozó földmívelésügyi miniszteri rendeletet. A tervezés előtt talajvizsgálatokat végezve, a vízszín alatt 10 m mélységig nem találtunk olyan teherbíró talajt, amire alapozni lehetett volna. Iszap volt mindvégig. Facölöpökön nyugvó kikötőhidat nem terveztünk, egyrészt azért, mert a cölöpök élettartama tapasztalat szerint rövid néhány év, másrészt és legfőképen azért nem, mert a szigligeti kikötő nagyon ki van téve a jégjárásnak, mely az iszapba levert fakikötőt talán az első évben elseperte volna. Tömör vasbeton és kőhányásos előfej et a magas költség miatt nem lehetett a rendelkezésre álló összegből, 48,000 pengőből építeni, amelyben a kikötőn kívül az őrház és váróterem építési költségei is bennfoglaltatnak. Ezért 9 • 0 m hosszú 25/25 cm négyzet keresztmetszetű vasbetoncölöpökből álló keretekre szerelt fakikötőhidat építettünk. A vasbetoncölöpök a kisvíz magasságában 25/30 cm erős vasbetongerendákkal vannak szervesen keretté összefoglalva. A „0" víz felett 170 cm magasságban 25x40 cm keresztmetszetű vasbetonkonzolos kereszttartók hordják a kikötőhíd faszerkezetét. A kikötőhídtól teljesen függetlenül állnak a ütközőpilóták, amelyek a kikötésnél rugózva veszik fel és fékezik le a hajók ütközéséből származó erőket. A kikötőhidat mindkét oldalon ideiglenesen fa jégtörőgulák, a kikötőfejnél jégtörő előfej védi. Ez azonban nem ad tökéletes jégvédelmet, ezért rövidesen szilárd, kővel kitöltött jégvédő berendezéssel kell kicserélni. A kikötőhíd hossza 40"0 m, amely a 210 m hosszú, 3'0 m széles kőmóló végéhez csatlakozik. A móló keleti oldalán egész hosszában ülésre is alkalmas mellvéd készült. A mellvéd megakadályozza, hogy erős hullámzás esetén a hullámok a mólón átcsapjanak. Mivel a kikötő tulajdonképen iszapon épült, a várható ülepedésre való tekintettel a vasbeton keretekre épített hossztartók úgy vannak elhelyezve, hogy az egyenetlen ülepedés hatása alátétfákkal a szerkezet szétbontása nélkül kiegyenlíthető. Továbbhaladva a zalai oldalon Badacsony kikötőjébe érkezünk. Ezt a fakikötőt Zala vármegye költségén 1925-ben a Felügyelőség építette, s a vármegye tartja fenn. Badacsony is a régibb rendszerű