Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
1. szám - Vas Leó: Közlekedési hálózatunk fejlesztése terményeink jobb értékesítése érdekében
24 1. olcsóbb a beszerzése ; az autóban 40, a vasúti mozdonyban 4 lóerőre esik 1 tonna acél ; 2. a gépkocsi magában elvégzi az áru gyűjtését, elszállítását és szétosztását ; 3. könnyen lebonyolítja a vasúttal nem rendelkező vidékek forgalmát. Ezért kiválóan alkalmas arra, hogy a településeket, főkép a gyérlakosságú sík vidéken előmozdítsa. A gépjárműnek különösen nagy szerepe van a nagyobb lakott központoknak élelmiszerrel való ellátásában ; rendeltetésének megfelelően nagymértékben elősegíti a mezőgazdasági termékeknek jobb értékesítését. A gépkocsi 20-ról 100 kilométerre növelte a mezőgazdasági, piaci áruk elszállíthatóságának távolságát a lovas kocsifuvarral szemben. Ezáltal a romlandó áruk, mint a tej, bizonyos zöldségfélék, hús stb., de az élőállatok szállítása is lényegesen könnyebbé vált. Egyik francia közgazdasági író igen jellemző példán mutat rá arra a hatásra, amelyet a gépkocsi-forgalom a mezőgazdaságra gyakorol. Egy q román rozs és egy q kanadai rozs Liverpoolban azonos áron kerül piacra. Bár az angol világcég ugyanazt az árat fizeti a rozsért Kanadában, mint a román piacon, a kanadai gazda mégis 20%-kal többet kapott a rozsért, mint a román termelő, mert Kanadának fejlettebb közúti, vizi és vasúti hálózata van, mint Romániának. Természetesen ennek megfelelően a román faluban 30—50%-kal többe kerül a ruhaszövet és egyéb ipari termék is, mint a kanadai farmon. Ezért a román paraszt vásárlóképessége bevitt áru tekintetében felével elmarad kanadai gazdatársa mögött. Ha azonban Romániában éppen olyan fejlett volna a közlekedési hálózat, mint aminő a kanadai, anélkül, hogy a rozs világpiaci ára nőne és anélkül, hogy többet termelne, a román gazda vásárlóereje a mainak kétszeresére emelkednék. Amit a francia író a román termelő sorsáról mondott, legbeszédesebben állítja elénk a közlekedési eszközöknek a mezőgazdasági termelés értékesítésében elfoglalt szerepét és megmutatja azt az utat, amelyen a földmívelő nép sorsa jobbá tehető. Teendők a közúti építkezés 'terén. Feladatunk lesz : 1. a rossz állapotban levő kisebb forgalmú utaknak vizes makadámszerű felújítása, 2. még kiépítetlen fontosabb útszakaszok megépítése, 3. nagyforgalmú, fő útvonalainknak pormentes, állandó burkolattal való ellátása. Mezőgazdasági terményeink értékesíthetése szempontjából nélkülözhetetlen, hogy hazánk 921 községe, melynek eddig kiépített útja nincs, végre úthoz jusson és ne legyen ősztől tavaszig elzárva a világtól. Hasonlóképen elsőrendű fontosságú termény értékesítés szempontjából az utak fenntartásának kérdése. Burkolattal ellátott vagy jól fenntartott úton megfelelő közúti járművel országos átlagban 11 fillérért lehet egy tonnakilométernyi áru szállítását végezni. Hiányosan fenntartott vagy rossz úton ez a szállítási költség 60—80%-kal vagyis 7—9 fillérrel növekedik. íme az egyik tényezője a Budapest és az alföldi városok között a gabona árában mutatkozó különbözetnek, amelyről egyébként egyebütt is szó van. Ami az utak kiépítésének a mai kor igényelte alapelveit illeti, vázlatosan a következők volnának figyelembe veendők : Az útkanyarulatok sugarai sík szaka-
