Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Deseő Dénes: A mátrai magaslati gyógy- és üdülőhelyek vízzel való ellátása

255 Ezt a költséget a szállított 37,000 m

3 vízre elosztva, 1 köbméter vízre 1 pengő költség esik. Ehhez járul még a gyöngyösi vízbeszerzés költsége, amit Knoll Gusztáv csupán a felszállításhoz (az ártézi kúttól, illetve a tiszta vízmedencétől a víztoronyig) felhasznált villanyáram árát számítva 10 fi'lérre tett köbméterenként. így egy köbméter víz önköltsége l'IO P. A távolabbi jövőben az erőszükséglet ára 8,83Г25 P lesz, s így az összes költség 42,477'37 P. Ezt a szállítandó 92,867'7 m

3 vízre elosztva egy köbméter vízre 46 fillér esik, a 10 fillér gyöngyösi víztermelési költséggel együtt 56 fillér költség. A Gyöngyösről való vízfelszállítás tehát drágább, mint a völgyzárógát útján való vízbeszerzés. E mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a mai három gyöngyösi ártézikút nem vehető állandóan — hónapokon át — 24 órás üzembe, s Gyöngyösről való vízfelszállítás esetén azonnal kellene egy negyedik ártézikutat fúrni. Ennek költségei megnövelnék az amúgyis elég drága vízbeszerzés költségeit s így ha lehet, olcsóbb vízbeszerzési módhoz kell nyúlni. Erre lehetőséget is találtunk. Már 1928. évben foglalkoztunk azzal a megoldással, hogy a gyöngyösi Mátra legbővebbvízű völgyéből, a Csatorna-völgyből vegyük ki Mátrafüred számára az ivóvizet. Ez a patak az eddigi mérések szerint a szükséges, mintegy 5 liter vizet másodpercenként mindig adja, úgyhogy itten tárolásra nincsen szükség, csupán annyira, amennyit egy napnak időnként erősebb igénybevétele szempontjából való készentartás jelent . Tehát itten egy napi vízszükségletet magábafoglaló medence és ennek megfelelő szűrő s esetleg klórozó-berendezés felépítése útján a telepet kellő mennyiségű és minőségű ivóvízzel láthatjuk el. Ujabb elgondolásunk tehát az, hogy Mátrafürednek mintegy 2000 (a fejlődést is számítva 3000) lelket számláló lakosságit lássuk el a csatorna-völgyi patakból kellő tisztítással kapott vízzel, s a Felső-Mátra amúgyis kisebb mértékű szükségletét elégítsük ki egy jóval kisebb méretekkel építendő völgyzárógát útján való tárolással. Befejezés. Mind a gyöngyösi Mátrában, mind a Mátra egyéb értékes helyein újabb víz feltárásokra van még szükség. A Mátra beépítése a mai gazdasági elzárkózottság következtében folyton fokozódik, s a Mátra jelentősége egyre nő. Számítanunk kell tehát Mátraháza körül újabb településekre, de megkezdődött már a nyugati Mátrának a beépítése is. Minthogy a ménescsapási völgyzárógát építése elhúzódott, a m. kir. pénzügyminiszter a Galyatetőre vitte az állami tisztviselők nyugdíjalapjának a pénzkészleteiből építendő nagyszabású és igen jól felszerelt üdülőt. Az egri érsekségtől a Galyatetőnek csaknem a legmagasabb pontján mintegy 930 méter magasságban kezdődött meg az üdülő építése. Vízzel való ellátására a pénzügyminisztérium a Galyacsurgó és egyéb felhasználható források vizét foglalta, s most folyik a vízmű építése, és az épület az 1938. évben már állani fog. A szomszédos területeken magánvillák számára is adnak el területeket, és ezeket is ellátja vízzel a galyai vízmű. A gyöngyösi erdőben is keresni kell újabb vízbeszerzési módokat, mert a Mátraháza körül is nagy az érdeklődés, és a Magyar Államvasutak Takarék és Segélyszövetkezetének az üdülője mellett a jövő évben két újabb üdülő építéséről