Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
2. szám - Deseő Dénes: A mátrai magaslati gyógy- és üdülőhelyek vízzel való ellátása
250 G- 070 x 4-35 A З'ОО mm falvastagságú csőben ez -——— — =5100 t/m 2 0 006 azaz 510 kg/cm 2 igénybevételt okoz, amit az acélcső kibír s így nyomáscsökkentő berendezésre nincsen szükség. A Veronika-réti vezetéknél a gépházi visszacsapószelep okozhat hirtelen 2x850 zárást. Itt Г1 m/sec sebességgel kell számolni. A veszélyes idő : t ~~~JögQ~ = ^ 11 X 1290 A vízlökés N= 157 -\ = 290 m 9 81 131-2910-85 = 155 nl 0 0 esésnél nyitott csőben a sebesség 2-6 m/sec, a vízlökés 500 m, a feszültség 600 kg/cm 2. A patalc vizének vegyi összetétele és keménysége a M. Kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet vizsgálata szerint a következő : lúgosság Г41, váltakozó keménység 395 német fok, állandó keménysége nincsen. Összes szilárd maradék egy liter vízben 0-116 gramm. Mész (CaO) 1 liter vízben 0'0304 gramm, magnézia (MgO) 0'2070 gramm. Organikus anyag szulfát, nitrát (salétromsavas só), nitrit (salétromos só), ammonia nincsen, clorid (Cl) és vas (Fe) elenyésző nyomokban van benne. A beküldött mintának csekély üledéke volt, a vizsgálati adatok a leszűrt vízre vonatkoztak. A szagtalan vízmintának mellékíze nem volt. A vegyi vizsgálat szerint a víz inni jó. A víznek bakteriológiai vizsgálatát dr. Böszörményi őrnagy-orvos végezte. A víz fajsúlya Г002, kémhatás savas, nitrát, nitrit és ammonia nem mutatható ki. Egy liter vízben levő szerves anyag oxydálására 14 mg KMn0 4 használtatott fel. Baktérium coli kimutatható volt, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vizet ivásra alkalmatlanná kell nyilvánítanunk, mert ez a fertőzés csak a jelenkori rendetlen állapot következménye. A víz tiszta talajból ered, mivel azonban felszini víz, klórozás útján csirátlanítani kell. Mindezek után a vízműnek felsőbb hatósági engedélyezését megkönnyítendő, a fe'ülvizsgáló hatóságokat előzetes helyszíni szemlére kértük le Gyöngyösre. A földmívelésügyi minisztérium vízügyi főosztálya azt a kívánságát fejezte ki, hogy a tervezett völgyzárógátas víztárolás helyét geológusokkal vizsgáltassuk meg, hogy ott tényleg megnyugvással lehet-e létesíteni a gátat. Erre dr. Vendl Aladár műegyetemi tanárt kértük fel véleményadásra. A geológiai vizsgálat szerint a Kékes és délnyugati nyúlványai piroxénandezittufából és piroxénandezitből állanak. A lejtőkön van a piroxénandezit, a völgy fenekén a piroxénandezittufaésareáiszapolcdott holocén üledék. A piroxénandezit lemezesen válik el. A lemezek 1—12 cm vastagok. Ezeken a helyeken a piroxénandezittufa a tulajdonképeni vízzáróréteg. A források ott fakadnak fel, ahol az andezit repedéseiben szivárgó víz a tufarétegre ér, az andezit és a tufa határán. A völgy fenekén levő holocén üledék különböző szemcséjű. Ahol apróbbszemű, ott a víz beleiszapolja az andezit repedései közé, és ily módon az andezitnek a vízvezetőképessége megszűnik, és a talaj a vizet tárolja. Arra való tekintettel, hogy egyes helyeken nincsen elég vastagon meg ez az üledékes réteg, egyes helyeken az andezit repedései nein egészen biztosan vannak eltömődve. Dr. Vendl Aladár véleménye szerint az is megtörténhetik, hogy a völgyet mai állapotában hagyva, nagymérvű vízelszivárgás támadna, és a tervezettnél kevesebb víz volna tárolható.
