Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
2. szám - Deseő Dénes: A mátrai magaslati gyógy- és üdülőhelyek vízzel való ellátása
241 kiváló gonddal épült, 150 tiszt kényelmes elhelyezésére alkalmas, a a későbbi hozzáépítésekkel együtt még 50 főnyi sportoló tiszti csoport téli elhelyezésére nyújt teljesen kielégítő férőhelyet. A Honvéd Tiszti Üdülőnek vízzel való ellátására Gyöngyös város átadta a Nagyhidas-patak völgyében 750 m alatt fakadó források vizét. A forrásfoglalások Г50хГ20х2-30 m méretűek, bennük Г0 m vízoszlop van. Vasajtóval vannak lezárva. Az aknába a vizet két likacsos betoncső vezeti be. A betoncsöveket szűrő kavicsréteg veszi körül ; a felületi vizektől döngölt agyagréteg védi. A túlfolyó cső 125 mm belső átm. A forrásfoglalások vizét 100 mm belső átm. cső vezeti be a kétkamarás, 100 m 3 űrtartalmú szolgálati medencébe (ennek mérete 6-0 X 4.2 X 2'0 m). A csővezeték eternit. A szolgálati medencében a beömléssel szemben 100 mm átm. tápláló, 80 mm átm. ürítő és túlfolyó vezeték van. A szolgálati medence feneke A. f. 698 m, a hozzájutás 0'80x 0'80 m méretű mászható aknán át történik. A vezeték magassága az üdülőház előtti tűzcsapnál 677 m. A. f. A Honvéd Tiszti Üdülő másodpercenkint 0'6 liter vizet jogosult kivenni. 6. A Magyar Államvasutak Takarék- és Segélyszövetkezetének üdülője. A Honvéd Tiszti Üdülő építése során újabb építkezők jelentkeztek a FelsőMátrában. A Magyar Államvasultak Takarék- és Segélyszövetkezete a várostól két kat. hold területet kért, hogy azon 25 szobás üdülőt építsen, s ennek vízzel való ellátására a Nagyhidas-patak felé fakadó két egészen kis forrás vizét kérte. Gyöngyös város rendelkezésre bocsátotta a területet és a két forrást, előre jelezvén, hogy a források vize esetleg kevés lesz. Ezért a vasutasok egy éven át mérték a forrás vízhozamát, s a legnagyobb szárazság idején 2 5 m 3-nek találták egy nap alatt. Erre a kis vízmennyiségre nem merték a tervezett üdülőt megépíteni, és visszaadták a városnak a területet és a két kis forrás vizét. A Magyar Államvasutak Takarék- és Segélyszövetkezete ezekután csak úgy volt hajlandó a Mátrában megépíteni üdülőjét, ha építkezésükhöz a város a vizet biztosítja. Arra való tekintettel, hogy a Magyar Államvasutak Takarék- és Segélyszövetkezetének az építkezését Kőszeg város, s a Lillafüred felett fekvő Üjhuta határában levő (600 m) erdőségek tulajdonosa, a M. Kir. Kincstár is hajlandó lett volna a maga részére lekötni, az építkezési ügy elintézésével és a víz biztosításával sokáig várni nem lehetett. Azt javasoltam Gyöngyös város polgármesterének és a Magyar Államvasutak Takarék- és Segélyszövetkezete elnökének, hogy a Gyökeres-forrás vizeiből készítsünk vízmüvet, s így lássuk el a vasutasok üdülőjét vízzel. Minthogy a Gyökeres-forrás a gyöngyösi Mátrának a Szent László-forrás felhasználása után megmaradt forrásai között a legnagyobb, nem lehetett a vasutasok üdülője részére átadni. Azt a javaslatot tettem Pagáni Frigyes, szövetkezeti elnökigazgatónak, hogy 90 fillér m 3-kénti egységárért kérje a várostól a vizet, s az ilyen árért a város — feltételezve, hogy más üdülők is fognak ezen a helyen létesülni — meg tudja építeni a vízművet. A Gyökeres-forrás vizét a legszárazabb időkben 05 liternek mértem másodpercenként. Minthogy a vizet az erdőben járók elől teljesen elvonni nem lehet, és a turistáknak és az erdei munkásoknak is kell víz. a forrásból legfeljebb 35—40 m 3 vizet lehet kivenni naponként. A Magyar Vízügyi Közlemények 16