Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
1. szám - Vas Leó: Közlekedési hálózatunk fejlesztése terményeink jobb értékesítése érdekében
19 tartozó templom, iskola, közigazgatás, posta, kisebb áruház, kórház stb. találna elhelyezést. Az ilyen telepi csomópontbán kisebb kertes területen telepedhetnék le az ipari munkásság, amely egyébként rendes foglalkozását az új települések között létesülő gyárakban űzné. A kubikos a kapott telepének vételárát részben készpénzben — a többévi földmunka kivitele során a keresetéből levonandó részletekből —, részben 20—25 évi törlesztéses kölcsönnel fizethetné le. Az öntözőcsatornák vidéke kiválóan alkalmas a telepítésre. A telepítés lényegét az öntözővíz adja meg. De az öntözővizén kívül előnye az öntözhető telepnek, hogy a vizét hajószállításra és itatásra is használhatja ; kocsiközlekedését szolgálja a csatorna vontatóútja vagy szükség esetén a csatorna építésekor kiásott anyagból létesített depónia. Mindezeket az előnyöket egybevetve, megállapíthatjuk, hogy az öntözhető telepen kisebb területen jobban megél a telepesgazda, mint nagyobb öntözetlenen, mert az öntözőgazda a telepén többet termelhet, mint a nagybirtokos ugyanolyan nagyságú területen. Az öntözetlen területre való telepítés tehát nem is lehet olyan eredményes, mintha a telepítés öntözéssel kapcsoltatik össze. Az öntözéses, belterjes gazdálkodás több munkaerőt igényel ugyan, de lényegesen többet is jövedelmez ; csökkenti a munkanéküliséget és egyben fokozza a jövedelmezőséget. A telepítés további fokán elérendő célokat a következőkban lehetne összefoglalni : erős földmíves lakosság, egészséges háziipar és gyökeret vert, telepes ipari munkásság a decentralizált gyáripar szolgálatára. A magyar viziúthálózat jelentősége a terményértékesítés szempontjából. A magyar viziutak helyét és jelentőségét az ország közlekedési politikájában azok az előnyök szabják meg, melyeket a gazdasági életnek juttatnak. A viziutak segítségével a mezőgazdasági termelés kedvezőbb fuvardíjtételekben részesül, ami a termelőhelyen áremelkedést eredményez. Megkísérlem ezeknek az előnyöknek gazdaság-földrajzi térképen való ábrázolását. Az eljárás abban áll, hogy a térképen az egyes földrajzi helyekre jellemző gazdasági jelenségek mértékszámait tüntetjük fel. Lehetséges ez azért, mert az ábrázolni kívánt jelenségek a kiszemelt földrajzi helyekhez bizonyos mértékig kötve vannak. Pontosabban szövegezve a feladat egy hazai hajózócsatorna megépítése következtében valamely vezető mezőgazdasági termék árában a termelés, illetve első értékesítés helyén elérhető árjavulásnak gazdaság-földrajzi ábrázolása. Magyarországnak egyik elsőrendű mezőgazdasági terméke a tiszavidéki búza, amely kitűnő minőségénél fogva versenyez a világon termelt legjobb búzafajtákkal. Ez a búzafaj a Tisza és síkföldi mellékfolyóinak völgyeletében a Magyar Alföldön terem. Az alföldi magyar búza igen jelentékeny részét teszi a magyar kivitelnek. Alapul véve a mai gazdasági világválságot megelőző időszak utolsó normális évének, 1929-nek, búzaárait és szállítási díjait, megállapítom az alábbi táblázatok segítségével, hogy a már régebben tervezett Duna-Tisza közötti hajózócsatorna megépítése esetén mennyivel nagyobb árakat kaptak volna 1929-ben búzájukért a Magyar Alföld gazdái, az akkor valóban elért búzaárak helyett. 1 1 feddán = 4200 négyzetméter.
