Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Schwertner Antal: A bauxitbeton

201 Kétségtelenül más a helyzet akkor, amikor a betonban lejátszódó kötési folyamat során szabaddá váló meleg fűti fel a betont. Ezeknek a kísérleteknek az eredményeiből tehát a felmelegedő betonok szilárdságára 100%-os következtetést vonni elhibázott dolog lenne. De ha egybevetjük a hasábokkal végzett kísérletek eredményeit az utóbb közölt eredményekkel, kétségtelenül megállapítható, hogy a bauxitbeton hűtésére kötés alatt a legnagyobb gondot kell fordítani. A 9. ábrán vázolt eredmények tanúskodnak arról, hogy 36 C° meleg még nincs káros befolyással a habarcs, és így feltehető, hogy a beton szilárdságára sem, ha idejében hűtjük a betont. Az ábrán habarcstestek szilárdságai vannak ábrázolva, amelyek egy ideig 36 C° hőmérsékletű vízfürdőben töltöttek egy bizonyos időt, és azután szobahőmérsékletű fürdőbe jutottak, vagy fordítva, amelyek a hideg fürdőből lettek órák multán a meleg fürdőbe helyezve. Levonható a tanulság, hogy ilyen hőmérséklet az első 4—5 órában lényeges befolyással a szilárdságra még nincsen. Tehát elegendő a hűtést a rohamos hőtermelés megindulásával megkezdeni. Az ábrán lévő táblázat felvilágosít arról is, hogy a lekötött habarcsra a 36 C° hőmérséklet számottevő hatással nincsen. A habarcsok e vizsgálatnál 7 napig 16 C° hőmérsékletű vízben, utána 36 C° hőmérsékletű vízben kötöttek és olyan habarcsok szilárdságával hasonlíttatnak össze, amelyek az egész időt a 16 C°-os vízben töltötték. 9. ábra. Utólag hűtött, illetve melegített bauxithabarcsok szilárdsága. — Fig. 9. Die Druckfestigkeit nachträglich gekühlter bzw. gewärmter Bauxitmörtel. A fa rossz hővezető, faminták között készült bauxitbeton hűtése tehát nehézségekbe ütközik. Helyes gondolat tehát a mintát betonozás előtt vízzel telíteni és kiszáradását megakadályozni, mert a víz felmelegítéséhez aránylag nagy melegmennyiség szükséges. A beton vízzel való hűtésének kezdődnie kell, mikor az erőteljes vegyi folyamat és az azzal kapcsolatos erős hőtermelés megindul. Ez az időpont a beton felületén száradó foltok alakjában jelentkezik, és a beton készítése után a 4—5-ik órában szokott jelentkezni. Nagy szabadfelületű és aránylag kisebb vastagságú szerkezeti elemek, mint pl. a lemezek, erőteljes öntözése teljes hűtést biztosít, amint azt a vasmintákban készült kockák esetében is láthattuk. Nehezebb és kényesebb feladat a bordák, oszlopok és általában a minden oldalról mintával körülvett elemek hűtése. Fontos szerephez jutnak ilyen helyeken a vasminták, amit igen helyes érzékkel már több esetben alkalmaztak bauxitbetonoknál, kimondottan a hűtés fokozása végett.