Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Demeter Dezső: A székesfővárosi központi csatornaszivattyútelep új szennyvíznyomócsövének építkezése (Duna alatti vasbeton-ikercsatorna)

180 hetők voltak azon munkák, amelyek a fenék különleges kiképzéséhez és a mű teljes kialakításához még szükségesek voltak. Ez alatt az idő alatt, mivel az alsó ideiglenes födém már nem volt meg, a kitorkoló nyílásokba behelyezett vaskapuk védték a belső légteret a vízbehatolás ellen. A kitorkolási mű alakját Rohringer Sándor műegyetemi tanár úr, az építkezésnél közreműködő szakértőnk, modellkísérletei alapján — eltérően a külföldi példáktól — akként állapítottuk meg, hogy a víz a Duna sodrával párhuzamos irányban folyjék ki a csőből. A kitorkolási művet egyébként úgy építettük meg, hogy a hajózást ne akadályozza. A szerkezet legmagasabb pontja fenti okból a —2-90 m szint alatt marad. A rendelkezésre álló csekély magasság mellett a kellő átfolyási szelvényt úgy kaptuk meg, hogy a kitorkolási nyílásokat vízszintesen elnyújtva képeztük ki, egyenkint 3-50 m szélességben és 0-90 m magasságban. (15. kép.) A nyílásokat elzáró vaskapukat egyrészt a munkálatok alatti nagyobb belső légnyomás folytán kifelé ható erőre, másrészt pedig a teljesen kész üres csőnek megfelelően a víz befelé ható nyomására méreteztük. Ezenkívül olymódon szerkesztettük meg azokat, hogy az üzem megindulása előtt könnyen le lehessen víz alatt szerelni és később, szükség esetén víz alatt újra elhelyezni. A kitorkolási mű körül a folyam medrében a nyomócső üzembehelyezése után helyenkint kimosások fognak keletkezni, mint azt az említett modellkísérletek mutatják. Ez okból a kitorkolóművet védő-kőhányással vesszük körül. A méretezések. Nagyon fontos volt a süllyesztőszekrények és a kész zárt szelvény helyes méretezése. A süllyesztőszekrények falvastagságával alapozásoknál (például hídpilléreknél) általában nem kell takarékoskodni, mert munkaterüket lesüllyesztés után amúgy is betonnal tömörre kitöltik. A süllyesztés közben készülő felfalazás folytán ezeknél az erőtani viszonyok is egyszerűsödnek. így a méretezésüket nem indokolt túlságosan kifinomítani. A mi esetünkben, tekintettel a kis falméretekre, jól át kellett gondolni a különböző és részben különféleképen működő erőhatások legveszedelmesebb összetevődését. Figyelembe kellett venni a süllyesztés közben többféleképen kialakuló reakció-erőket és a légnyomás változását is. A vasbetonszámításokat és részletterveket a László és Blum oki. mérnökök, vállalkozó cég megbízásából Farkas László és Verő Imre oki. mérnökök vasbetontervező irodája készítette el. Nem kívánok a méretezéssel részletesen foglalkozni, csupán a számításoknál figyelembevett különféle terheléseket fogom ismertetni. A süllyesztőszekrény keresztirányú méretezésénél (11. ábra) két fő-esetet vizsgáltunk, u. m. : 1. a rendes üzemet, amikor a sűrített levegő túlnyomása a munkatérben közel egyenlő a külső víznyomással és csupán kis mértékben változik ; 2. rendkívüli esetet, amikor valamely ok miatt a belső túlnyomás — különösen a süllyesztéseknél — az üzemszerű értéknél alábbszáll, ha mindjárt egész rövid időre is. Mindkét esetben vannak a belső légnyomáson kívül állandó terhelések is, u. m. az önsúly, a kavicsterhelés, a vízsúly és víznyomás. Fenti terhelések össze-