Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Szakirodalom

159. rétegből vezetik le azt a felesleges talajvizet, amelyet a talaj hajszálcsövei már nem tudnak megkötni. Túlzott vízelvezetéstől és ennek következtében a talaj kiszárításától nem kell tartani. A felszín alatt gépi berendezéssel helyben készített áteresztőfalú betoncsövekből álló altalajöntözési rendszer biztosítja mindig a talajnak a szükséges nedvességet és a talajt egyidejűleg kellően átszellőzteti. így igen kedvező talajéletet állít elő. Ezzel magyarázhatók az eddigi igen szép kísérleti eredmények, melyeket főként kötött talajoknál értek el. Bordas az Avignon melletti kísérleti telepen azt tapasztalta, hogy az altalaj-öntözés terméstöbblete a felületi öntözéshez viszonyítva kukoricánál és salátánál 64%, míg dinnyénél 63% volt. Különösen kedvezőek az altalaj-öntözés eredményei a répaféléknél, ahol az öntözetlen területhez viszonyítva a németek az egyes répafajták szerint 80—120% terméstöbbletet értek el. A burgonyánál szintén 71% volt a terméstöbblet s ezen felül a burgonya keményítő tartalma is erősen növekedett. Az altalajöntözési kísérletek jelenleg is folynak. Rövid időn belül sokkal több tapasztalat és eredmény fog rendelkezésre állni. De már az eddigi eredményekből is látható, hogy az altalaj öntözés nemcsak alkalmazhatóság, de eredmény tekintetében is bátran felveheti a versenyt az összes többi öntözési módszerekkel. Dr. Posewitz A. Guidó.