Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Kienitz Vilmos: Az öntözések fejlődése az Alsó-Fehérkörösi Ármentesítő, Belvízszabályozó és Vízhasznosító Társulat területén az 1936. évben

112. Gazdasági tapasztalatok. A bolgárkertészetek száma az elmúlt gazdasági évben jelentékenyen megszaporodott. Ez a nagymértékű szaporodása a kertészeti terményeknek az előző száraz években elért magas értékesítési áraiban nyeri magyarázatát. Minthogy azonban az elmúlt gazdasági évben a nagy terméskínálat folytán alacsonyak voltak az árak, a kertészek közt bizonyos elkedvetlenedés észlelhető. Az új kertészek egy része nem rendelkezett még kellő tapasztalattal, mivel még az árak is nyomottak voltak, ezért sokan küzdöttek közülük a kezdet nehézségeivel. A jól megalapozott kertészetek azonban az idén is bő hasznot hoztak. Értesülésünk szerint szorgalmas munkával 1 kat. hold termését 1000 P-ért is lehetett értékesíteni. Legfőbb termény a zöldpaprika volt, melynek átlagos ára q-ként az előző évi 14 pengőről 7 pengőre esett. Nagy segítségére volt a kertészeknek a kalocsai állami paprika kísérleti állomás, amely megbízható, nemes fajtájú paprikamagvakat bocsátott rendekezésükre. Az idén is 40% volt a kertészetekben a zöldpaprikával beültetett terület. Ezzel az egyoldalú gazdálkodással azonban a kertészek túlságosan gyorsan kizsarolják a földet. Bolgárkertészet terén még igen nagy lehetőségek vannak. A kitűnő talajon és a bőséges nyári napsütés mellett oly termények állíthatók elő, amelyekkel bármely bel- és külföldi piacon felvehetjük a versenyt. Áll ez elsősorban a paradicsomra, amellyel kertészeink még keveset foglalkoznak. De így van a többi növénynél is, mely más vidékről áttelepítve nálunk nemesebb termést hoz. A paradicsom az elmúlt évben nagyon keresett cikk volt, melyből nem tudták kertészeink a keresletet kielégíteni. A paradicsomunk nagy része közvetlen vasúti kocsikba rakva Berlinbe és Belgiumba ment ki. Paradicsomból 1 kat. holdon 100—130 q terem, melyért q-ként átlagban 7—10 P-t kaptak termelőink. Bolgárkertészeink legnagyobb baja az értékesítés szervezetlensége. Mindazok a kísérletek, amelyek megszervezésüket célozták, meddőek maradtak. így történhetett meg az, hogy amikor Gyulán a zöldpaprika nagybani ára kg-ként 4 fillér volt, Budapesten a kiskereskedelemben 60 fillérért árusították. Ebből vasúti fuvarra 3 fillér, a közvetítő kereskedelemre 53 fillér esett. Túlságosan magas a vasúti fuvar is, mert kis kertészeink csak kisebb tételben tudnak szállítani, s így kg-ként 3 fillért fizetnek Budapestig. Ez az évi átlagos 7 filléres árnak 43%-a. Szántóföldi öntözések. Szántóföldi öntözés alatt azoknak a gazdasági növényeknek öntözéssel való termelését értjük, amelyek részére a talajt rendszeresen évről-évre szántani és művelni kell. Nem számítottam ide a lucernásokat, melyeket ugyanúgy öntöznek, kezelnek és művelnek, mint a műréteket s ezért ezekkel a műréteknél foglalkozunk. A szántóföldi öntözés célja nálunk egyelőre csak az lehet, hogy a gazda ezzel állandó jó, vagy legalább jó közepes termést biztosíthasson magának. Hogy pótolhassa vele azt a csapadékot, amelyre aszályos években a növényzetnek szüksége van, s amelynek híján vagy tönkremegy, vagy silányabb lesz a termés. Fokozott túltermelésre, mint amilyen tőkében gazdag, de kevés mezőgazdaságilag művelhető földdel rendelkező vidékeken folyik, egyelőre még nem gondolhatunk, mert ehhez nincs még meg a felkészültségünk. De nem is lenne nálunk ennek addig