Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Mantuano József: A Nagykoppány patak szabályozásának gazdasági jelentősége

106. községek összes rétterület ártérbe eső részének százalékos értékét, az ordinata tengelyre pedig a rétterület érdekeltségi hányadának területértékemelkedését és jövedelemtöbbletét P/kat. hold értékben. A pontokat összekötő vonalak az értékelés irányát mutatják, így pl. ahol sok terület esett az ártérbe, ott az értékek magasak, ahol kevés, ott a munkák jelentősége kicsiny, az érték alacsony. Tehát a községek által szolgáltatott adatokat erősen befolyásolta a munka fontossága. Szóródás természetesen van az értékelésben, hiszen nem csak az említett ok játszott egyedül szerepet. Például Szakosnál és Érténynél sokat jelentett az is, hogy a község a Koppány-völgytől 6, illetve 4 km. távolságra fekszik, míg a többi község közvetlenül a patak mentén települt. Koppányszántó magasan kiemelkedő értékeit pedig az magyarázza meg, hogy a munkák előtt alig termett, utána pedig, az amúgyis jó talaj, gazdagon fizette meg az érte hozott áldozatot. Külön hangsúlyozom mégegyszer, hogy a számok, amelyeket közöltünk, nem megdönthetetlen értékek, hanem csak egy változási irány útjelzői. Végig tekintve az értékváltozásokon, amelyeket a szabályozási munkák okoztak, azt hiszem minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy az feltétlenül hasznos volt. Viszont világos az is, hogy nemcsak egy nagy terület egyszerű vízmentesítését jelentette, hanem mélyen megváltoztatta egy szűkebb körű vidék gazdasági életét és az amúgyis maradi mezőgazdasággal foglalkozó lakosságot gyökeres újításokra kényszerítette. Ez az érezhetően nagy gazdasági átalakulás az egyének életében is változásokat jelentett. Természetes, hogy ez a változás nem mehetett simán, minden zökkenő nélkül, de hogy nagyobb megrázkódtatások nem voltak, az elsősorban a pénzügyi nehézségek szerencsés megoldásának köszönhető. A vizimunkálatoknál tehát nemcsak a műszaki megoldás a fontos, hanem életbevágóan lényeges a pénzügyi kérdés szerencsés rendezése is. Amíg a műszaki megoldás sikeressége a mérnök kezében van, addig a pénzügyi megoldás sajnos hatáskörén kívül esik. Igen sok hasznos vizibefektetésnél, bár a kérdés műszaki kivitele teljesen kifogástalan volt, mégis minthogy a befektetés anyagi részét nem sikerült rendezni, az érdekeltség jogos elégedetlenségével igazságtalanul a mérnök ellen fordult, ahelyett, hogy a baj igazi okát kereste volna. Éppen ezért vizimunkálatok pénzügyi megoldásánál nagyon is indokolt az, hogy az állam az érdekeltséget megsegítse, annál is inkább, mert a víztől elhódított földhöz nemcsak gazdasági haszon kapcsolódik, hanem a földet mívelő embereknek az élete és sorsa is.