Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Mantuano József: A Nagykoppány patak szabályozásának gazdasági jelentősége

96 az ártéri birtokosoknak arra a nagy pénzáldozatra vállalkozni, amellyel a mederjókarbahelyezési munkákat elvégeztethették. Természetesen a közölt számadatokat és az azokból levezethető eredményeket megdönthetetlen értékűnek tekinteni nem szabad, azok csak fejlődési irányoknak kifejezői. Az adatokat egyes községek elöljáróságaitól és összehasonlításképen uradalmaktól kértük be. Jóllehet, hangsúlyoztuk, hogy ezeknek semmi összefüggése az adózással nincsen, teljes tárgyilagosságot így sem sikerült teljesen elérni. Az adatok egyes községhatáronként átlagokat fejeznek ki, azzal azonban számolni kell, hogy úgy felfelé, mint lefelé eltérések lehetnek. Megjegyezzük, hogy az adatok között inkább kedvezőtlenebb értékek szerepelnek, azonban elfogadtuk őket, még akkor is, mikor biztosan tudtuk, hogy nem fedik a valóságot teljesen, nehogy az ezekből levonható következtetéseket esetleg a saját egyéni nézetünkkel befolyásoljuk. A szabályozás gazdasági hasznának, vagy kárának megállapítására három adatcsoportot próbáltunk felhasználni : 1. eladás folytán a föld értéke milyen változáson ment át, 2. a bérlet összeg hogyan változott, 3. a terméshozam és annak értéke miként alakult. Tekintettel arra az árlemorzsolódásra, ami a gazdasági válság következtében előállott, olyan földek értékváltozásait is kerestük, amelyek nem estek ártérbe, mert nyilvánvaló, hogy ha a föld ára általában esett, akkor az ártéri földek értékcsökkenése nem a vízimunkák következménye volt. Az egyes községekből és uradalmakból a III. sz. táblázatban felsorolt kérdésekre kértünk választ. A táblázat alapjául szolgáló egyes válaszokra vonatkozóan külön-külön megjegyzést nem fűzünk, csak az Értény községbeli adatok kevéssé valószínű voltára kívánunk rámutatni. Az értényi ártér alatt fekszik a nagykónyii, felette a koppányszántói, ezeken a területekan javulás észlelhető, holott az árterület fekvése ugyanaz, mint a többié. Utána néztünk ennek a feltűnő eltérésnek és azt találtuk, hogy bár az ártér % részén a viszonyok úgy változtak meg, hogy a földek csak gyengébb minőségű szántóföldnek használhatók, de ettől eltekintve a valóságnak körülbelül ezen területen a koppányszántói adatok felelnének meg. Mindazonáltal a továbbiakban az értényi adatokat is eredetiségükben használjuk fel. Az adatokból két dolgot kívánunk megállapítani. Az egyik az, hogy a lecsapolási munkák az egyes községhatárokat mennyire érdekelték, a másik pedig, hogy a szabályozásból milyen haszon, illetve kár állott elő. Ennek a kérdésnek az eldöntésére az ártéri földek értékemelkedés és veszteségét vesszük vizsgálat tárgyává, egyelőre függetlenül attól, hogy az ártéri területen kívül eső területeken milyen értékváltozások mentek végbe. Elsősorban arra a kérdésre igyekszünk választ adni, hogy egyes községeknek mennyire fontos a szabályozás. Erre olyan módon próbáltunk következtetni a rendelkezésre álló számokból, hogy azt vizsgáltuk meg, hogy az egyes községek egész rétterületének hány százalékát teszi ki az ártérbe eső rétterület. Ugyanis az ártérnek mintegy 90%-a rét. Erre vonatkozóan pontos adatok rendelkezésre nem állottak, már csak azért sem, mert a művelési ágban időközben folytonosan változások állanak be. Ezért becsléssel minden község határában a terület 90%-át rétnek vettük fel, ami a szabályozás előtti időre feltétlenül fennáll, a szabályozás utáni időben pedig csak megközelíti a valóságot. Amelyik község rétterületének legnagyobb része az ártérbe esik nyilvánvaló, hogy annak többet ért a szabályozás.