Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - IX. Pataky Béla: A Balaton vízforgalma 1935-ben

A BALATON VIZI FORGALMA 1935-BEN. írta : PATAKY BÉLA. A Balaton 610 négyzetkilométert, tehát több mint százezer katasztrális holdat kitevő vízfelülete nemcsak a fürdés és sport céljait szolgálja, hanem hivatva van arra is, hogy mint víziút kösse össze a somogyi és zalai partokat. A Balaton a hajózás szempontjából teljesen zárt víz, mert még abban az esetben is, ha a tavaszi nagyobb vízeresztések idején a Sióban meg is van a kellő vízmélység a hajóknak, illetve a vízen szállított áruknak útját állja a táblás zsilip s az utána kiképződött több mint 2 méter fenékesés, ami miatt a hajók csak 1.5 km.-nyire közelíthetik meg a Balatont. így átmenő személy- és teherforgalomról a Sió hajózhatóvá tétele előtt nem lehet beszélni, mert az a 200—300 evezős csónak, amely a Balatonhoz a Sión keresztül érkezik, elenyésző csekély a Balaton nyári forgalmához viszonyítva. Azonban, hogy mit jelentene a Balaton vízi forgalmának a Sió hajózhatóvá tétele, mutatja az, hogy a Sió alsó 20 kilométeres szakaszán, ahol a visszaduzzadó Duna vizén az év egy részén hajózni lehetett, az 1935. évben 227,300 tonnakilométer forgalmat bonyolítottak le. A Balaton jelenlegi vízi forgalma teljesen a fürdő és üdülési célokat szolgálja, kivételt csak a Badacsony-Fonyód közötti teherforgalom képez, amely Somogy vármegye bazalt útikőszükségletét látja el. A teherforgalom többi részét a villaépítésekhez, partfalakhoz felhasznált kiváló minőségű vörös balatoni kő átszállítása képezi. Ehhez képest alig jelent valamit a somogyi partokról Zalába szállított gabona és vegyes teherforgalom. Amint a teherforgalom hónaponkénti megosztását feltüntető 1. sz. ábra mutatja, ez is szigorúan alkalmazkodik a fürdő évadhoz: július—augusztusban alig van teherforgalom. Ennek három oka van: 1. A balatoni kikötők nagyobb része a fürdőtelep központját képezi, ahol a szezon idején a piszkot, rendetlenséget jelentő teherforgalmat nem nézik jó szemmel (Balatonföldváron, Balatonlellén nem is szabad július—augusztusban a teherkikötőt használni). 2. A teherforgalom legnagyobb részét lebonyolító Balatoni Hajózási R.-T. vontató hajóit és személyzetét a fürdőszezónban a személyforgalom teljesen leköti. 3. Az építkezések a fürdőszezon alatt szünetelnek. Legnagyobb a teherforgalom májusban. A forgalom számszerű adatait feltüntető táblázatot vizsgálva, feltűnik, hogy az érkező és induló személy- és teherforgalom adatai nem teljesen egyeznek. Ennek oka az, hogy a szükséges statisztikai adatokat a kikötőőrök és a balatoni hajós vállalkozók feljegyzéseiből, továbbá a Balatoni Hajózási R.-T. által vezetett adatokból gyűjtvén össze, igen sok kisebb balatoni fürdőhelyről (Aliga, Zamárdi, Szárszó, a túlsó oldalon a kisebb kőrakodók stb.) induló és odaérkező áruk és sze-