Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - VI. Sédi Károly: A Velencei-tó vízrajza

75 4. TÁBLÁZAT. A Császár-patak vízszállítása. Fsz. A mérés ideje 1. 1034 szeptember 6 2. 1934 október 7 .. 3. 1934 december 19. Vízmennyiség 34 1/mp 58 1/mp 279 1/mp A dinnyés—kajtori-csatorna magas vízállás idején a tó felesleges vizét vezeti le, ezáltal a tó vízszínmagassága csökkenik és az áradásnak, a parti területek elöntésének elejét veszik. Nyáron az aszályos hónapokban a csatorna zsilipé, mint duzzasztó szerepel. A másik tényező, amely a Velencei-tó vízszíningadozásánál erősen érezteti hatását, a Zámolyi-medence. A tó vízállása főleg a Császár-patak által szállított vízmennyiségtől függ, mert a többi patak medre az év legnagyobb részében száraz (25—7). A Császár-patak vízgyűjtőterületének legnagyobb része pedig a zárt Zámolyi-medencére esik. A Császár-patak egy tektonikus gránitkapun vezeti le ennek a medencének a vizét, amelynek mennyiségét a Zámolyi-medence talajvízszínének magassága szabja meg. Ugyanis a lehulló csapadéknak először a medence talajvizének magasságát kell annyira növelnie, hogy a gránitkapu küszöbén átfolyhasson, tehát mindaddig a Császár-patak vízhozama nem változik, míg a talajvíz a kapu küszöbét el nem éri. Hiába esik tehát júniusban eső a Zámolyi-medencére, a Velencei-tó keveset lát belőle és csak tartós eső képes a medence talajvizét annyira felemelni, hogy az szabadon lefolyhasson a tóba. A Zámolyi-medencének tehát mérséklő hatása van a Velencei-tó vizének ingadozására. Ennek a kapunak a jelentőségét már a rómaiak is észrevették, mert ott egy gát segítségével elzárták a víz útját és halastavat létesítettek a Zámolyi-medencében. Ennek a tónak a maradványa az egykori Pátkai-tó, amely az 1808. évi Lipszkyféle térképen szépen látható. Ma már a gátnak csak a romjai vannak meg. 1. Szabó Károly: Adatok a Velencei-tó fizikai földrajzához. 2. Dr. László Gábor : Tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. 3. Princz Lajos : Magyarország leírása. 4. Havaida Endre : A Velencei-tó vizének és iszapjának vizsgálata. 5. Treitz Péter : Gazdasági ásványtan és talajismeret. 6. Dr. Schmiedt Elek : Vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon. 6. Károlyi Sándor : A Fertő-tó. 8. Cholnoky Jenő : A Balaton hidrográfiája. 9. Hegyfoki Kabos : Folyóink vízállása ós a csapadék. 10. Hunfalvy János : Magyarbirodalom természeti viszonyainak a leírása. 11. Lóczy Lajos : A Balaton környékének geológiai képződményei. 12. Fényes Elek: Magyarország és a hozzákapcsolt tartományok. 13. Kogutowicz Károly : Dunántúl és a Kis-Alföld. 14. Dr. Czirbusz Géza : Magyarország. 15. Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. 16. Polgár Iván : A Velencei-tó. 17. Országos Magyar Weekend Egyesület : Az utas könyve. 18. Cholnoky Jenő : A Balaton limnológiája. 19. Kenessey Béla : A lefolyási tényezők és retenciók. IRODALOM.