Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - VI. Sédi Károly: A Velencei-tó vízrajza

68 a Nádas-tó északi részét egyberajzolja a Velencei-tóval és vízfelszínnek jelöli. Ilyen még a Csörgely Zsigmond vármegyei mérnöktől 1846-ból származó Velenceiés Szerecseny-tó térképe, amelyet a fejérmegyei levéltárban találtam meg (2. ábra), valószínűleg áradáskor készült, mert a tó partjai körül mindenhol vizet ábrázol ott, hol azt ma már a nádasok miatt feltételezni is nehéz volna. Pontos adatokat nem igen ad, csak nagyjában tájékoztat a tó akkori állapotáról. Csörgely inkább költött, mintsem térképezte a tavat. Ezenkívül még több térképen fellelhetjük a Velencei- és a Nádas-tavat, amelyeknek azonban kevés tudományos értékük van. 1933-ig nem is volt a tóról pontos adatunk, sem a területéről, sem a mélységéről, sem pedig a nádasok kiterjedéséről. Csupán a helyszínen szerzett értesülések alapján sikerült megállapítanom, hogy a tó 1866-ban a nagy aszály következtében teljesen kiszáradt. Az 1865. évben kezdett apadni, de már az 1870-es években újra kitöltötte a medrét. A Balatonnak is 1866-ban volt az eddigi legalacsonyabb vízállása: 45 cm a nullapont alatt (8—197). Ugyanakkor a Eertő-tó is teljesen kiszáradt (9—81), sőt vannak rá adataink, hogy még két év nralva, 1868-ban, is száraz volt (1—244). Területileg ez a szárazság semmi lényeges változást nem okozott a Velencei-tónál, csupán a szél a kiszáradt iszap és homok egy részét egyik helyről a másikra hordta el, vagy pedig ott, ahol a nádasok nem állták útját, kifújta a tó medréből és a déli alluviális területen több kisebb-nagyobb homokbuckát épített. Találunk ugyan a szakirodalomban a tó területére vonatkozó számbeli közléseket is, amelyek azonban nagyon különbözők. így többek között Wekerle 30 km

2-re (15 XIII. 6), Czirbusz 12 km

2-re (14—224), Kogutowicz 20 km

2-re teszi a tó területét (13—176). Hunfalvy (10—

III. 226) és Fényes (12—1. 66) pedig a Chiapó-féle plánum területi adatait közlik. Sajnos — mint látjuk — még Kogutowicz sem rendelkezett pontos adatokkal a Velencei-tóról. Ezek a megbízhatatlan adatok indítottak a tó pontos felderítésére. A Térképészeti Intézet légi felvételei tették számomra lehetővé, hogy a tóról pontos és kimerítő adatokat készíthessek és közölhessek. A tó mai területe 25,922 km

2, amely Pákozd, Sukoró, Velence, Gárdony és Dinnyés községek között oszlik meg. Az egyes községekre eső részt a tóból, a nádasból, a parthosszból, valamint a nádas területének százalékos megoszlását a következő oldalon lévő 1. táblázat mutatja. A tó hossza 10-54 km, szélessége meglehetősen változó. Legszélesebb Pákozd és Dinnyés között : 3-30 km, legkeskenyebb Agárdnál : 2-07 km. A tó kerülete pedig 26-50 km. A tó területéből 9920 km

2-t nádas borít, amely az egész tónak 38-27%-a és csak alig kétharmadrésze, 16,002 km

2 nádmentes, sík víz.