Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - IV. dr. Várszeghy János: A magyar víziforgalmi statisztika 1935. évi fontosabb eredményei
A MAGYAR VÍZIFORGALMI STATISZTIKA 1935. ÉVI FONTOSABB EREDMÉNYEI. írta : Dr. VÁRSZEGHY JÁNOS. A magyar területen lévő vízi útvonalak foigalmi viszonyairól kívánunk képet adni azzal, hogy az előző évhez hasonlóan bemutatjuk azoknak a statisztikai adatgyűjtéseknek néhány fontosabb adatát, melyeket évről-évre a Központi Statisztikai Hivatal gyűjt össze. A felvételek mindegyike egymástól teljesen függetlenül végrehajtott adatgyűjtés, melyek azt a célt szolgálják, hogy a vízi közlekedés helyzete lehetőleg minél több oldalról megvilágítható legyen. A részletes adatok ismerete mellett sem alkothatnánk azonban helyes képet magunknak a viszonyokról anélkül, hogy néhány szóval meg ne emlékezzünk azokról a tényezőkről, melyek a forgalom alakulását leginkább befolyásolják. Ezek egyike a vízállás, mely a tárgyalt év folyamán némileg jobb volt az 1934. évinél, de az év júliusában beköszöntött szokatlanul hosszú ideig, egészen novemberig tartó száraz időjárás következtében az év második felében fellépett túlságos alacsony vízállás káros hatással volt a közlekedésre. A jégviszonyok az év első két hónapjának kivételével a hajózás zavartalan menetét nem akadályozták. A természeti erők mellett mindenkor nagy befolyással vannak még a vízi közlekedésre a mezőgazdaság terméseredményei is, melyek a vízen át szállításra kerülő tömegárunak a legjelentősebb hányadát képviselik. Az öt fő szemesterményből 1935-ben több termett ugyan, mint a megelőző évben, azonban az 1934. év igen gyenge terméseredményének hatása a készletek kimerülése miatt a kivitel visszaesésében a tárgyalt évben is érezhető. Az 1935. év rossz tengeritermése miatt ez a termény a kivitelben nem szerepelt, a hiányok pótlására behozott tengeri mennyisége ellenben a behozatal erős fellendülését eredményezte. Az ismertetésre kerülő adatok a következő öt csoportra oszlanak : 1. A fontosabb kikötők áruforgalma, 2. a vasúti és hajózási vállalatok között lebonyolódó átrakóforgalom, 3. nemzetközi víziforgalom, 4. a Budapesti Vámmentes Kikötő, végül 5. a téli kikötők forgalma. 1. A fontosabb kikötők áruforgalma. Az ország belterületén fekvő kikötőkben lebonyolódó forgalom nagyságának megállapítására öt hazai és hét külföldi vállalat szolgáltat adatokat. Az áruforgalom méreteinek megállapítására ezen a réven a kikötőkben feladott, illetőleg az azokba érkezett áruforgalomnak legalább 95%-ról van tudomásunk. Ez a forgalom az 1935. év folyamán 222 kikötőn át bonyolódott le, ezek közül 184 a Duna mellett feküdt, 8 a Tisza mellett, 28 a Balaton partján, 2 pedig a Sió-csatorna mentén.