Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
539 nosítani. Az ilyen térképek léptéke általában nem lehet nagyobb 1 : 75000-nél, mert például 1 : 200000 léptékben készítve, nem elég részletesek ahhoz, hogy rendeltetésüknek megfeleljenek. A modern talajtérképek közül nagyobb területek áttekintése céljából legmegfelelőbb a típustérkép. A típustérképen a talajok dinamikájuk és genetikájuk (eredetük) szerint lesznek osztályozva. Főleg nagyobb léptékben készítve, igen jól áttekinthető képet nyújtanak egy világrész vagy ország területén előforduló talajokról. Gyakorlati alkalmazásuknak azonban gátat szab, hogy a típusokon belül igen tág határok között változó tulajdonságú talajokat találunk. Ezért a típustérképeknek kis léptékben való készítése nem célszerű. Gyakorlati célokra, kis területek megismerésére oly térképek alkalmasak, amelyek bizonyos, a növénytermesztés szempontjából fontos tulajdonságaik szerint tüntetik fel az egyes talajokat. Ilyen osztályozás céljára alkalmas lehet a mészállapot, kötöttség, tápanyaggazdagság, vagy például szikeseknél a sótartalom stb. Ezeket a szempontokat mérlegelve, Magyarországon a m. kir. Földtani Intézet Kreybig Lajos elgondolása szerint nagyobb területen elvégezte a térkép készítéséhez szükséges külső (felvételi) és belső (laboratóriumi) munkát és néhány térképet már ki is adott. 5 4 A térképek készítésénél Kreybig két főszempontot tartott szem előtt : először is megkülönbözteti a talajokat mészigényük, illetve szikességük foka szerint, másodszor pedig fizikai sajátságaiktól függően. Emellett fel van tüntetve a térképeken az egyes talajok tápanyaggazdagsága és az altalajvíz mélysége is, Azonkívül az újabban kiadandó térképeken számok segítségével fel van tüntetve a talajok dinamikai típusa is. A térképhez adott magyarázóhoz, mely az osztályozás alapjait is magában foglalja, mellékelve vannak a felvételi és vizsgálati jegyzőkönyvek, amelyekben a térkép készítéséhez felhasznált összes adatok benne foglaltatnak. A térképek már néhány km 2 területről is igen jó áttekintést nyújtanak, azonban öntözési terveknél stb., amelyek kis, néhány 100 holdnyi területre vonatkoznak, léptéküknél (1: 25000) fogva nem elég részletesek és csak általános áttekintést adnak. Ebben az esetben kisebb léptékű (1 : 5000, esetleg kataszteri) térképek szükségesek, amellett több olyan vizsgálat elvégzése is szükséges (hézagtérfogat, stb.), amelyet az 1 : 25000 léptékű térképpel kapcsolatban csak néhány jellemző szelvénynél elvégezve el. Ilyen térképek készítése a talajszakember dolga. Szükség esetén azonban a mérnök is készíthet ilyen térképet, amikor is a helyszíni felvétellel kapcsolatosan elmondott vizsgálati módszerek szerint a térképen kijelöli az egyes talajféleségek elterjedését. Ebben a munkában nagy könnyebbségére van a térképezőnek, hogy különösen az Alföldön azonos térszíni magasságban rendesen azonos talajt találunk. Részletesen ezzel a munkával e helyen nem foglalkozhatunk, csak annyit jegyezzünk meg, hogy a különféle talajok határát a térképen lehetőleg mindig a helyszínen jelöljük ki és a laboratóriumi vizsgálatok alapján, ha szükséges, helyesbíthetjük. A leírt talajvizsgálati eljárások használata a m. kir. Földtani Intézet által 1931 óta végzett országos talajtani felvételek folyamán alakult ki. A felvételi módszer alapjait Kreybig Lajos a m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium vízügyi műszaki főcsoportja által szerkesztett ,,Újabb tanulmányok az öntözésről" c. 6 4 Egyek és Tiszacsege, valamint Folyás és Polgár. (4866/4 és 4966/1. sz. katonai térképlapok).
