Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása

XII. Táblázat i ® •rH CC R é t e g z ő dés £ -M SB пЗ > й л ьс 02 Gyökért ( Л Ф e 5 ü N -M SB пЗ > й л ьс 02 ce ьс -4) • 11 , g Gyökér0J <0 N Szint Л Ф e 5 ü N -M SB пЗ > й л ьс 02 ьо -оз л ьс -4) • '3D 2 О s , ® о r > ci fejlődési meg4N CaC02 > <0 N Jegyzet S3 * ? ^ > •Я > ф <1 » fi 0 £ ,Л 1 8 s Й > о о Й s '3-® 'S £ S3 <+4 r-S ^ s о С Я« S M a з -is ti bp -OJ 03 ИЧ t, -p figyelések > cS с s й •В t> О й 1. Sötétbarna mezőségi tulaj, Mezőhegyes. (Csanád vm.) 5 Kis mé0—20 sőt. b. a. y. M 120—130 R., 80 cm-ig 7-8 ++ 0—20 Zabos A 50 lyedés 20—80 b. Ca. er. a. v. m sűrűbb gyökérzet 8-3 + + + 40—60 bükköny Ci 100 80—130 s. b. a. v. m 8-5 + + + 90—110 c

2 ! 160 130— s. lösz M 8-5 + + + 150—170 2. Barna mezőségi talaj, Kunhegyes. ( Jász-Nagykún-Szolnok vr.) i 5 Gyökérmarad 6-7 0—20 A 50 sík 0—55 b. v. M 80 Gyökérmarad 6-8 0 20—50 burgonya 1 b. M ványok még 55—80 55—80 b. v. M 110 cm-ben is + + + 55—80 CX ! 100 80—100 b. s. hum. lösz M/por találhatók 8-2 + + + 80—100 c

2 î 100—140 s. 3 Ca. к. lösz Barna n por. M. œzôségi ta aj, Me zőcsát ( Borsod « т.). + + + 100—140 7-2 20—45 cm köО sík 0—20 sőt. b. v. M 45-50 7-2 0 0—20 árpa zött az igazi meA 15 7-8 zőségi talajokra 25 20—45 sőt. b. v. M Gyökerek 8-0 ++ 20—45 jellemző micé44 100—120 cm8-0 liumszerű Cl ! 1 50 60 45—60 sz. s. kissé hum. lösz M ig megtalálhatók 8-2 8-2 + + + 45—60 CaC0

3 kiválások Krotovinak a 50 60 ig megtalálhatók 8-2 8-2 humuszos szintC

2 1 70 60—100 s. lösz por. M 8-2 + + + 60—100 ben ós a löszben 90 por. M 8-2 4. Degradált mez őségi homoktalaj, Tiszakeszi (Borsod vm A j 2 Düne 0—25 vil. b. h. H. 25 6-1 0 0—25 köles c, 25 25—55 vil. b. s. h. kissé k.H. 6-5 0 25—55 c

2 1 55 55—120 s. h. kissé k.H. 6-6 0 55—120 C

3 { 120—210 s. h. H 0 120—160 5. Degradált mezőségi talaj, Sajószöged (Borsod vm.). kissé búza A J 5 0—15 fakó b. V. M 70 5-8 0 0—15 В 20 kissé Gyökerek 6-5 15—40 В 60 hullámos terület 15—70 sőt. b. V. M 120 cm-ig megtalálhatók 6-8 0 40—70 M/por. 7-9 0, majd 70—90 С { 80 70—130 s. lösz M/por. 7-9 90-től ++ + 90—130 6. Mezőségi talaj, Bőnyrétalap. (Győr vr.) А { 5 sík 0—40 b. V. M 40 130-ig 7-9 + -f 0—20 búza с 1 90 40—130 s. homokos lösz рог к.К. 8-1 + + + 60—90 7. Réti agyag, Mezőcsát (Borsod vm.). А„ 1 3 mély 0—6 b. ö. i. M 175 6-2 0 0—6 Rét А„ 1 m : 25-ig t.-rep. : 175-ig 25—75 6—25 100 cm-ig Ai

—

в ; i 25 rész (ér) 6—175 f. r. a. m : 25-ig t.-rep. : 175-ig 6-8 között 25—50 vivianitAi

—

в ; i 100 rész (ér) m : 25-ig t.-rep. : 175-ig 6-6 kevés 50—100 kiválások i m : 25-ig t.-rep. : 175-ig Ca. к. 100—175 i Fe. к. vízzel 175—200 200—275 G j 190 175—200 200— sz. sz. gl. i. a. a. h. telítve H 71 0 0 175—200 200—275 Talajvíz 175 cm-ben 8. Kilúgozott szikes, természetes állapotban, Mezőcsát (Borsod vm.). ! 5 sík 0—11 fakó v. por. t. 50 A repedések 6-7 0 0—11 legelő Növényzete : ! 10 sík 0—11 b. sz. por. t. mentén a fű7-2 legelő Festuca В

1 = 25-ig 15 11-50 b. f. a. pol. gyökerek 8-2 25-től : 11—25 pseudovina B

2 = öO-ig 50 11-50 b. f. a. о. 1 m-ig is 9-8 + + + 25—45 CamphorosC

1 = 90-ig 60 feh. s. Ca.k.Fe. k. er. lemennek 9-6 50—90 ma ovata A szelvény erősen repedezett, a repedések mentén erős C

2 = 90-től végig 80 110 50—115 feh. s. hum.folt. a. lösz Fe.er.gl. t. 9-6 8-5 90—115 ma ovata A szelvény erősen repedezett, a repedések mentén erős 130 115—180 180—210 210—280 s. sz. s. sz. folt s. folt. lösz Fe. к. er. i. erősen m/t. t. t. 8-1 +++->++ 115—160 180—210 210—280 humuszlemosás Talajvíz 270 cm-ben Fe.

к.h.a. vízzel telített 280—420 kék sz. i. vízzel telített 0 290—420 9. Kilúgozott szikes, müveive, Mezőcsát (Borsod vm.). Л, 1 3 15 sík 0—17 geszt. b. a. v. m/t. 48 Búzagyökerek 40—50 cm-ig 6-8 7-8 0 0—17 búza Bj=30-ig I 20 mennek 8-2 17—30 Bj=30-ig I 35 17—48 fek. b. a. v

—a. m/t.-t. 9-2 + -» + + 30—48 B

2 = 48-ig 1 47 9-4 C

1 = 80-ig 50 80 48—90 s. lösz t.-por. 9-4 9-5 + + + 48—80 80—90 C

2 = 90-től 98 90—110 s. sz. lösz por/m. 8-6 + + + 90—110 10. Szódás-meszes szikes, Kunszentmiklós, Dávidszék (Pest vm.). A { i sík 0—30 30—60 sz. s. b. a. i. a. i. t. t. 30 + + + 0—30 30—60 tófenék Crypsis aculeata1 60—80 80—110 vil. s. sz. feh. sz. i. i. t. t. + + + 60—80 80—110 vegetáció 11. Öntéstalaj, Tiszaszederkény (Borsod vm.). (Tiszai öntéstalaj). Nincs szint5 sík 0—60 b. ö. i. M 7-0 0—20 0 legelő felosztás 55 60—90 90—110 110—140 b. b. kék Fe.f.ö.i. Fe. f. a. ö. i. Fe. er. h. gl- iM m m 1 (110 cm) 6-7 20—60 60—90 90—110 110—140 0 0 0 12. Öntéstalaj, Acs, Lovadi-rét 'Komárom vm.). (Dunai öntéstalaj). Nincs szint5 sík 0—100 fakó b. ö. i. M t 8-3 + + + 0—40 rét felosztás + + + 13. Barnaföldszerü talaj, Ernőd (Borsod vm.). ! 2 domb0—40 b. V. m 40 ? 5-8 0—10 legelő Humusztól kis! 15 tető 0—40 b. V. 5-2 0 10—40 legelő sé szürkésbari 45 40—70 s. b. ny. (a.) m 5-4 0 40—70 nára színezett, í 75 70—100 vör. b. ny. (a.) m 5-8 0 70—100 nem határozott 0 í 100—160 sőt. v. b. ny. (a.) m 0 humuszos színt, 40 cm-ig 14. Erdőtalaj, Kisbér, (Komárom vm.). A •! 5 domb0—25 vil. sz. h. v. por.-m. 25 100 cm-ig ta4-5 0 0—20 zab Friss irtás, ! 45 tető 25—100 vör. a. h. m/k H láltam zab4-5 0 30—70 2 éve feltörve ! 95 m/k H gyökereket 5-2 70—100 Cx 1 100—120 s.b. h. a. M/por. 0+ + c

2 j 125 120—220 sz. b. h. a. M/por. 80 + + + 120—180 (lösz) M/por. Az 1. é s 10. sz. szelvény kivételével valamennyi talajszelvény helyszíni ós laboratóriumi vizsgálatát szerző végezte. Az l. sz. szelvényt Sík Károly vegyész vette fel és vizsgált a meg, míg a 10. sz. szelvényt az 1926. évi országos szíkfelvétel folyamán Timkó Imre vette fel, de a laboratóriumi vizsgálatot itt is szerző végezte.