Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
538 A kálium összes mennyiségét is meg szoktuk határozni. Ez azonban még kevésbbé mondja meg, hogy van-e a talajnak a káli pótlására szüksége vagy sem. Alföldi talajainkban, a homokokat kivéve, az összes kálium mennyisége (melyet káliban, K 20, káliumoxid) szoktunk kifejezni, elég magas, általában 0 3—l'0°/ o között mozog. % Az oldható káli mennyiségének meghatározására is vannak különféle módszerek, de gyakorlatilag az oldható káli a kicserélhető kálival azonos. 5 1 Növénye válogatja, hogy mennyi kicserélhető kálitartalomnál mutat még káliműtrágyára kedvező hatást, általában azonban 15—25 mg kicserélhető káli az a mennyiség, amelynél többnek a jelenléte esetén a káliműtrágya hatása már bizonytalanná válik. Szabályt itt is nehéz felállítani, fenti határérték csak általánosan tájékoztat a könnyen felvehető káli mennyiségéről. 5 2 Kreybig a humusz, összes nitrogén, káli és foszfor mennyiségét -veszi a talajok tápanyaggazdagságának mértékéhez alapul. E mennyiségeket gyűjtőnéven tápanyagtőkének nevezi. Szerinte az oldható tápanyagok meghatározása nem ad általában módot az esetleges tápanyagigény eldöntésére, mert az oldható tápanyagok mennyisége valamely talajban állandóan változik és a különféle eljárásokkal meghatározott műtrágyaigény a gazdálkodás rendszere és a termesztendő növény szerint indokolt vagy indokolatlan lehet, tehát bizonytalan. 5 3 Ezen a téren a végleges nézetek még nem elég kiforrottak ahhoz, hogy róluk határozott véleményt mondhassunk. Néhány jellegzetes magyarországi talajszelvény leírását, valamint laboratóriumi vizsgálati adatait a következő két táblázatban foglaltam össze. Lehetőleg olyan szelvényeket választottam ki, amelyeknek részletes vizsgálata meg volt. Sajnos, egy-két adat hiányos, azonban pótlására már nem állt idő rendelkezésemre. A helyszíni felvétel adatai a már ismertetett jegyzőkönyv rövidítései szerint vannak feltüntetve. A talajszelvény leírásánál felsorolt szintek külön ki vannak emelve (А, В, С stb.). A vizsgálati adatok közül minden szelvénynél lehetőleg megtalálhatók azok, amelyekre a mérnöknek elsősorban szüksége van. Csak a hézagtérfogat-meghatározások hiányzanak, mivel ezeket eddig a m. kir. Földtani Intézet felvételi munkája folyamán nem szoktuk meghatározni (XII. és XIII. táblázat). 4. A talajtérképek szerkesztése és használata. Ha meg akarjuk rögzíteni a valamely területen előforduló talajféleségeket és azok elterjedését, úgy ezt legcélszerűbben térképen tüntethetjük fel. A talajtérképek a cél és lépték szerint igen különfélék lehetnek. Az agrogeológiai térképeknél főleg a talajok anyakőzete, esetleg a mélyebb altalaj geológiai kora alapján vannak a különféle talajok osztályozva. Hogy milyen talajszelvény alakult ki a különféle anyakőzeten, az másodrendű kérdés. E térképeket a kultúrmérnök főleg alagcsövezési kérdések megoldásnál tudja jól hasz6 1 Krauss, I. : Bodenkunde und Pflanzenernährung, Bd. 1. (46) Heft 5—6. 1936. p. 301. 5 2 A hasznosítható kálium mennyiségének kiszámítására a Berlin-Liehterfeldei kísérleti állomás dolgozott ki egy eljárást, L. Alten F. : Landw. Versuchstat. Bd. 115. 326. ff. 6 3 Kreybig, L. : A trágyaszerek jövedelmező érvényesülésének feltételei, Budapest, Pátria, 1931. — Fehér, D. és Franck, M. : Bodenkunde und Pflanzenernährung. Bd. 1. (46). Heft 3—4. p. 196.
