Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - IV. Rohringer Sándor: Talajvízszíntanulmányok a Duna-Tisza-közén

44 A Dunaágban megduzzasztott víz elszivárog és emeli a balparti területek talajvizét. Ha a soroksári Dunaágban nem volna duzzasztott víz, amint az évtizedeken át nem volt, a talajvízállás a jelenlegihez képest a Dunaág közelében a magasabb vízállásoknál másfél méterrel alacsonyabb lenne, az őszi alacsony vízállásoknál pedig a taljvíz legalább Г0 méterrel volna alacsonyabb. A soroksári Dunaágnak megduzzasztott vize eszerint a közeli mezőgazdasági kultúrára aszályos időben előnyös, nedves időszakokban hátrányos lehet. A talajvíz állásáról végül nagyon áttekinthető képet ad a III. tábla térképe, amely a talajvíznek az egész tanulmányozott terület térszín alatti elhelyezkedését mutatja. Ugyanezen lapon fel vannak tüntetve a szikes területek s amint látható, ezek ugyanoda esnek, ahol a talajvíz állása magas. Feltűnő, hogy a Tisza jobbpartján, az úgynevezett borsodi nyilt ártéren, ahol még vízrendezés nem történt, a talajvíz aránylag elé mélyen van. Ez a mélység a Tisza felé 2-5—3'0 méterig növekedik. A területnek Tiszamenti részein (Tiszavalk) 3—4 méter között változó mélységek vannak. Ugyancsak mély a talajvízállás Szolnoktól Szentes magasságáig, ahol már 2'0—2-5-re van a talaj színe alatt. Általában pedig, mind a borsodi nyilt ártérre, mind a Szegedtől nyugatra fekvő területekre mondható, hogy a magasabban fekvő részeken a talajvíz állása is nagyobb, mint a mélyebben fekvő területeken. Ugyanis a Tiszához közelebb fekvő részeken érvényesül a Tiszának hatása, a távolabbi részeken, különösen Szegedtől nyugatra, Kiskunhalas felé pedig lefolyás nélküli területek vannak, ahol a talajvíz a mélyebb részeken gyűlik üssze, helyenként tavakat alkot és a homokban lassan szivárog lefelé a Tisza felé irányuló kisebb völgyekben. Azokon a helyeken, ahol a talajvíz a térszín alatt 24) méternél mélyebben van, annak a vegetációra káros hatása nem észlelhető. Sőt ellenkezőleg, ahol a talajvíz magasabb, mint például a Szeged— Fehértó környékén, ez a talajvízmagasság határolja, az 1'5 méter talaj vízmélység pedig egyenesen megállapítja a szikes területek széleit, jeléül annak, hogy a talajvíznek ősszel 2-5—3-0 méter mélységre való lesüllyedése még nem jelent veszedelmet a növényzetre nézve, különösen ha nem nagyon áteresztő homoktalajról van szó. Nagykőrös és Kecskemét őszi talajvízállása 3-0—3'5 méter s ezeken a határokon mégis intenzív termelés folyik. Ezekkel szemben a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat területén a legkedvezőtlenebb viszonyok között (dombvidékről nagy eséssel leszivárgó talajvíz, soroksári Dunaág vízeresztése, nagyon csekély esés) ha a lecsapolás által a talajvíz a főcsatorna mentén Г5—2-0 méter mélyre lett lesüllyesztve, ezért még nem lehet szó a terület kiszárításáról, sőt ellenkezőleg inkább tökéletesebb lecsapolás kívánatos, mert még mindig jelentékeny területek vannak, például Kunszentmiklóstól keletre és Dabastól délre terjedő részen, ahol a talajvíz állása száraz időben is csak Г0 méter a térszín alatt, ami nagyobb esőzéseknél mindenesetre kellemetlenül magasra emelheti a talajvíznek ingadozását. A Kunszentniiklós körüli szikek száraz időben talán megkívánnák az Г0nél is kisebb vízszínt a térszín alatt, azonban ha a talaj állandóan tele van magas talajvízzel, le kell tennünk a szikjavítás lehetőségéről. A szikek megjavulni csak akkor fognak, ha biztosítva van a víznek a talajban való lehúzódása. Nem javul meg, sőt tovőbb romlik a szik, ha a víz a talajban tovább stagnál. Ezek tudatában nyugodtan mondhatjuk, hogy különösen a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat csatornái a talajt nem szárították ki. A talajvíz nem foglal el